Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-02-01 / 2. szám
településeken. Munkáját mikrobusz könnyíti: gyerekeket szállít az iskolába és az óvodába; elhozza az öregeknek az ebédet; bevásárol a közeli városban; információkat közvetít a falvak között; kulturális rendezvényeket, ünnepségeket szervez. Egy-egy településen akár hárman-négyen is pályáznak a falugondnoki tisztségre, mert megtiszteltetésnek érzik, ha a közösségért dolgozhatnak. A jelöltek pályázatot nyújtanak be, programbeszédet tartanak a falugyűlésen: „hivatalukat” szavazás útján nyerik el. Végzett munkájukról évente kell beszámolniuk. A Falufejlesztési Társaság elsősorban a hátrányos helyzetű, különösen elmaradott aprófalvas térségekre összpontosítja tevékenységét: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Baranya egyes körzetei állnak jelenleg munkájuk homlokterében. A Cserehát térségében, a Bódva és a Hernád által körülölelt apró falvakban már 1990-ben sikerrel bevezették a falugondnoki rendszert. A társaság részt vállalt a Galga menti települések fejlesztésében is. „Fiatalok a faluban” címmel összehasonlító falukutatást végeztek négy ország (Magyarország, Ausztria, Németország, Románia), nyolc falujában. A hasonlóságokat és különbségeket egy lipcsei kutatóműhellyel, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem szociológia tanszékével közösen értékelték. A Falufejlesztési Társaság szeretné, ha a különféle térségek, tájegységek életét a faluközösségek együttműködése határozná meg. Ez a kooperáció akkor lehet csak hatékony, ha közvetlen, személyes jellegű. Éppen ezért a falugondnoki hálózat kialakítását úgy szorgalmazzák, hogy egymáshoz közeli helyeken, „bokrokban” legyenek a gondnokok, akik így összehangolhatják tevékenységüket. Praktikus példa erre, mikor a gyermekszállító mikrobuszok menetrendjét közösen állapítják meg. Hosszabb távú fejlődést ígér, ha a falugondnokok kicserélik tapasztalataikat, és lehetőséget nyújtanak arra, hogy az adott térségben élő emberek - vállalkozók, tanítók, egyesületi vezetők - közösen fogalmazzák meg egy régió igényeit, gondjait; ekképp programot készíthetnek a problémák megoldására. Néprajzilag, földrajzilag, történetileg, gazdaságilag hasonló adottságokkal bíró települések hasonló kérdések megoldásában érdekeltek, és ez szükségszerűvé teszi az egyeztetést. Ez az út vezet a nem államigazgatási szintű faluközösségek létrejöttéhez. A Falufejlesztési Társaság azt tervezi, hogy tevékenységét kiterjeszti a Kárpát-medence egészére. Erdélyből, Kárpátaljáról és a Felvidékről több tanító, népművelő és gazdálkodó vett részt egyhónapos tanulmányúton Dániában. f I 1 • n if I S' i - Í'H’C'A' 4$r';! A D 0 0 □ S S r. A Falufejlesztési Társaság munkatársai közül senki sem főállásban végzi tevékenységét. A * tagságot lelkés önkén' tesek adják, ^ akik a szabadidejükben munkálkodnak a magyar falu felemelkedéséért. Mint látható : korántsem eredménytelenül. N. A. K. A találkozón, melyet a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ és a Falufejlesztési Társaság szervezett, Kocs Márta tartott előadást népművészetünk örökségéről FOTÓ: CS1GÓ LÁSZLÓ27 T
