Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-02-01 / 2. szám

Az új év elején egy ideig nem lehet hónapot emleget­ni - mindenki az elmúlt és a kezdődő évről beszél. Janu­ári számunkból ezért hagy­tuk ki a szokásos havi hely­zetjelentésünket. Most is csak úgy állhatunk ismét vissza a megszokott kerék­vágásba, ha engedünk az évre vonatkozó elemzés kényszerének. Hiszen min­denki erről beszél. Az elmúlt évről (decem­berben, januárban) számta­lan értékelés született, ezek­nek a lényege: nem válto­zott rosszabbra Magyaror­szág helyzete. És az 1993-as évre a jóslat: talán elkezdő­dik a rendszerváltással járó stagnálás után a gazdasági növekedés. Egyelőre azon­ban a remélt fellendülés ér­dekében hozott - „népsze­rűtlennek” mondott - törvé­nyek és intézkedések társa­dalmi hatásai érdeklik a magyar állampolgárt. És persze a szakembereket, be­fektetőket is. Két kulcs vagy kulcscsomó? A legtöbbet használt szó­­kapcsolat ma Magyarorszá­gon: „kétkulcsos áfa”... Az adózás ettől az évtől egy új technikával egészül ki. A vásárló is fizet - egyes áru­cikkek után - áruforgalmi adót (áfát). Ez növeli a költ­ségvetés bevételeit - ugyan­akkor a társadalmat érintő terhek megosztása igazsá­gosabb, hiszen a fogyasztó adózik, tehát azt a vásárlót érinti „érzékenyebben” az új áfakulcs, akinek módja van a költekezésre. A kétkulcsos áfa persze az árak növekedésével jár, és nem kell különösebb gazdasági vagy politológiai szaktudás ahhoz, hogy bár­ki belássa, ez bizony próbá­ra teszi a sokat emlegetett átlagember tűrőképességét. A „kétkulcsos áfa atyja”, Kupa Mihály pénzügymi­niszter egy interjúban úgy fogalmazott, hogy ha nem is a tűrőképesség, de a jó­zanság határáig már eljutott a magyar adóprés. A költ-A HÓNAP ségvetésen csak a kiadási oldalnál szabad változtatni. A pénzügyminiszter szerint az adóztatás lehetőségei - legalábbis az ő erkölcsi ér­zéke és gazdasági-politikai ítélőképessége szerint - ki­merültek. Az adóprést le kell állítani. Marad a két­kulcsos áfa - de nem zörget senki újabb kulcsokat, kulcscsomót. Helyzet és elemzés Év végén, év elején csak úgy röpködnek a számok. Mindenki statisztikai ada­tokkal dobálózik - arra hi­vatkozva, hogy ami adat: az tény. Csalóka és veszélyes játék ez, különösen egy át­menetinek mondott kor­szakban. A statisztika szám­adataival roppant nehéz egy mozgó, változó hely­zetet (ami tehát nem is hely­zet, hanem folyamat!) jelle­mezni. Félreértés ne essék: nem az adatok szándékos, tudatos (félre)értelmezése a legfőbb veszély... Hiszen azt az értelmes ember észre­veszi. Gyanút fog, gondol­kodik - és véleményt alkot. Az értelmezés lehetősége mindenki számára adott. Magyarországon múlt év decemberében 640 000 munkanélküli volt. Ez tény - és adat. Van, aki úgy ér­telmezi a helyzetet (folya­matot), hogy ez a hatalmas szám a csőd kezdetét jelen­ti, mások viszont úgy gon­dolják, hogy a gazdasági szerkezetváltás természetes velejárója a munkanélküli­ek számának (átmeneti) nö­vekedése, és (összefüggései­ben tekintve) a jelenség ter­mészetes, különösen, ha ar­ra is figyelünk, hogy ugyan­ebben az időszakban 300 000 új munkahely kelet­kezett (ezek nélkül valóban katasztrofális 1 „ít volna a munkanélküliség mértéke), továbbá a gazdasági lét pe­remére szorult emberek és a társadalom egésze számára megnyugtató lehet, hogy most már van szociális tör­vény, és a társadalombizto­sítás költségvetése is elfoga­dásra került... Ismétlem: egy adatból, egy tényből, mint látjuk, több következ­tetés levonható. De mivel az átlagember nem politikai kampányokban-reklámok­­ban-propagandában, ha­nem „családban gondolko­dik”, célszerűen azt cselek­­szi, hogy figyel, összehason­lítja a tényeket és a felkínált értelmezéseket. De legalább az adatok­ban bízhat? Sajnos, nem mindegyik­ben. És sajnos, ennek nincs tudatában. Nem tudja, hogy a számokba, statiszti­kákba vetett bizalmára nem méltó minden egyes adat. A statisztika hihetetlenül in­gatag tudomány. A munka­­nélküliek számát például megbízhatóan meg lehet ál­lapítani (ez még nem is igaz statisztikai szakművelet - hiszen egyszerű számlálás­ról van szó!). De egy átme­neti korban, mint amilyen a miénk, meg tudja ragadni az elmúlt gazdasági rend­szer „fogódzóiba” kapasz­kodó, az új jelenségekre „süket és vak” statisztika módszertára a valódi hely­zetet? Kétlem. Az ipari ter­melés visszaeséséről beszél­nek, inkább vitatkoznak a statisztikusok. Akik még a régi fogalmakban gondol­kodnak. Még nincs műsze­rük az újra, az új képződ­ményekre. Számukra az ipari termelőegység az el­múlt néhány évben válto­zatlanul azt jelentette, hogy az illető egységben legalább ötven ember dolgozik. Ők ezekről gyűjtötték-gyűjtik be az adatokat. Megbízha­tunk ezeknek az adatoknak az ország és a gazdaság egé­szére vonatkoztatott helyes­ségében? Akkor, amikor a mamutvállalatok „kimúlá­sa”: történelmi fontosság­rendű változás?! Akkor, amikor az emberek már nem nagyiparban akarnak termelni, hanem vállalkoz­nak? Amikor gomba mód jelennek meg a gazdasági szerkezetváltás új egységei? Akkor, amikor 500 000 új vállalkozót jegyeznek Ma­gyarországon?... Ha a sta­tisztika az adatgyűjtésben ezeket nem éri el, ha nem fi­nomítja módszereit, nem al­kalmazkodik ahhoz a való­sághoz, amelyről beszélni szeretne - akkor ugyan mit tud mondani róla?! Vitat­kozik. És csodálkozik, hogy adatai „valóságra hányt borsóként” peregnek, amer­re tudnak. Szomorú dolog ez. Mert valóban rossz lenne, ha az emberek bizalma végleg megrendülne a társadalmi önismeret egyik fontos módszerében, lehetőségé­ben. Badarság­terjesztők A társadalom józan önis­merete biztonságot ad. Erre az érzésre, tudatra, tudásra minden átmeneti korban hi­hetetlenül áhítoznak az em­berek. Szomorú, hogy a sta­tisztika tudománya „stag­nál” Magyarországon. Az is előfordul, ami már szakmai bűn: a közvélemény-kuta­tás egyik-másik hazai mű­helye, nemhogy a józan ön­ismeretet szolgálná, hanem egyenesen ostobaságot ter­jeszt. A Medián nevű Kft. például közvélemény-kuta­tást rendezett a határkér­désről. Az 1200 megkérde­zett személynek olyan kér­déseket tettek fel, amelynek egyikére sem lehetett helyt­álló, értelmes, okos választ adni. Magyarán: a megkér-Kulcsok és zárak V V1 12

Next

/
Thumbnails
Contents