Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-02-01 / 2. szám
Krisztus-torzó (1892) A Mátyás-szobor mellékalakjai, Magyar Balázs és Kinizsi Pál mű elkészítésére; a hét pályázó közül Fadrusz vitte el a pálmát. A millennium évében csak az alapkövet helyezik el. A hosszú és fáradságos munkát siker koronázza. Mátyás szobra 1900-ban elnyeri a párizsi világkiállítás nagydíját, s aztán a kolozsvári ceremónia hozza meg Fadrusznak a legnagyobb elismerést, amit magyar szobrász a századfordulón kaphatott. 1902. október 12-én az egész ország ünnepel. A szobor leleplezésénél ott van a király képviseletében József főherceg, személyesen eljön Széli Kálmán miniszterelnök, a képviselőház tagjai Apponyi Albert gróf vezetésével; a vármegyék küldöttei, a horvát bán és az ország valamennyi közjogi méltósága. A Szent Mihály-templomban ünnepi istentiszteletet tartanak. Az utcákat megtölti a hullámzó tömeg, az ablakokból, erkélyekről fürtökben lógnak a bámészkodók, a vakmerő Fiatalok a tetőkön ülve nézik az ünnepséget. A szobor hirtelen feltáruló látványa lenyűgözi az egybegyűlteket. A döbbenet csendjét hosszas taps és éljenzés követi. Kristóf György, az egykori szemtanú, azt írja, hogy csak Vörösmarty Mihály szavaival tudja felidézni magában mindazt, amit akkor érzett. * * * S felrobognak hadvészülte képpel Újlaki s a megbékült Garák. S a király jő, fölség érzetével Környékezvén őt a hős apák, Ősz Peterdi ösmer vendégére, A király az: „Áldás életére. ” „Fény nevére, áldás életére.” Fenn kiáltja minden hű ajak, Százszorozva visszazeng nevére A hegy és völgy és a zárt falak... Kevéssé ismeretes, hogy a lovon ülő Mátyást körülvevő négy mellékalak kicsoda is. Különösnek, első hallásra anakronisztikusnak tűnhet a válasz. A bal oldalon Magyar Balázs, az ősz hadvezér áll, és átszellemült arccal néz fel a királyra, aki a szegényparaszti sorból emelte fel őt egykor. Mellette a talpig páncélba öltözött Kinizsi Pál tartja a töröktől zsákmányolt lobogókat; és most jön, ami érdekes: jobb oldalon Szapolyai István nádor és Báthory István erdélyi fejedelem látható - megelőlegezve az eljövendő századok dicsőségét és szenvedéseit. S miként Fadrusz úgy vélte, hogy a közös sors kortársakká avathatja Mátyást és Báthoryt, azonképp érezheti Mátyást kortársának az, aki ma Fadrusz szobrát szemléli. (Magyar Balázs megmintázásához a modellt Szász Gerő, kolozsvár-hidelvei református pap és egyházkerületi főjegyző szolgáltatta, aki szenvedélyes hangú versek szerzőjeként vált közismertté, s mint költő az Erdélyi Irodalmi Társaság alelnöki tisztjét viselte.) Fadrusz életének jelentős állomását jelzi még Zilahon felállított Wesselényi- és Tuhutum-emlékműve. Ő készítette a Budavári Palota kapuőrző oroszlánjait és a mai Széchényi Könyvtár előcsarnokában látható két Atlaszt. Utolsó munkája a Szent István-bazilikában található Szent László-szobor lett volna, melynek már csak a mintáját készíthette el, a művet tanítványai fejezték be. Fadrusz Jánossal 1903. október 28-án végzett a tüdővész. Éppen pályája csúcsán hanyatlott le csillaga. Élete utolsó éveiben a Naphegyen élt, néhány lépésnyire attól a helytől, ahol most ezeket a sorokat írom. N. A. K. 99 Véresre korbácsolta a keserű sors (Fadrusz János) vállaimat, de nem tértem le az ösvényről, melyet csillagom kijelölt. 99 9
