Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-02-01 / 2. szám
A HATÁR TÚLOLDALÁN Aki megfeszítette magát FADRUSZ JÁNOS PÁLYAKÉPE 8 Fadrusz János 1858-ban látta meg a napvilágot egy pozsonyi zsellércsalád elsőszülött fiaként. A tanulásban nem mutatott túlzott szorgalmat, ezért a szülei lakatosinasnak adták. A segédvizsgára készített vasrács azonban felkeltette már a mesterei figyelmét. Goethe és Schiller olvasása ébreszti fel benne a művészi ambíciókat. Kezdetben díszítőlakatossággal, fafaragással, porcelánfestéssel próbálkozik, de közben készül a nagy feladatra, hogy a szó valódi értelmében szobrásszá válhasson. 1886-ban végre kiszabadul az anyagi gondok szorításából, a pozsonyi takarékpénztár ösztöndíjával Bécsbe utazik, hogy attól kezdve csak a szobrászatnak éljen. Tilgner tanítványaként az aprólékos kidolgozás technikáját sajátítja el, majd szakítva az akadémikus szemlélettel Hellmer hatására az erőteljes plasztikai megformálást részesíti előnyben. 1890-ben A szabin nők elrablása című rajza elnyeri a Bécsi Akadémia első díját. Vizsgamunkája, egy feszület, 1891-ben döbbenetét kelt, és óriási sikert arat. Ez a Krisztus-szobor úgy készül, hogy Fadrusz felköti magát egy fából ácsolt keresztre, és tükrök, illetve fotográfiák segítségével a sanikouts testén tanulmányozza a árpád megfeszülő izmok anatómi-Fülöp László festménye Fadrusz Jánosról áját. Mestere, Hellmer babérkoszorúval tiszteleg a tanítvány előtt. Nem sokkal később készül el Szegény Lázár és Apollo című munkája, melyek modernebb szemléletről tanúskodnak. 1892-ben éri az a megtiszteltetés, hogy végre egy, ambícióihoz méltó, monumentális szoboregyüttest készíthet. Szülővárosában, Pozsonyban állítják fel a millennium évében Mária Terézia emlékművét az egykori koronázási dombon. Lyka Károly írta egykor: „Az első magyar szobor, amelyben van epikai erő és nagyság. Az első, amely nem emlékeztet semmi más szoborra, sem újra, sem régire.” Fadrusznak ezt az alkotását ma már hasztalan keresnénk. Nacionalista szlovákok vandál csoportja 1928. október 26-áról 27-ére virradó éjszaka ledöntötte, és vasdorongokkal apró darabokra törte. A legnagyobb márványdarabból - a ló törzséből - később a szlovák nacionalista politikus, Tyrs emlékművét faragták ki. A szobor néhány töredékét a pozsonyi magyarok éveken át félve és féltve rejtegették. A két mellékalak feje kalandos úton került végül a Szépművészeti Múzeumba. Fadrusz legismertebb műve minden bizonnyal a kolozsvári Mátyás-szobor. Kolozsvár elöljárói 1882- ben hirdettek pályázatot a
