Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-01-01 / 1. szám
MOZAIK Amerika névadó szentje VAS GEREBEN Sokféleképpen emlegették a magyar próza e kismesterét. O a legliberálisabb konzervatív, a legmaradibb szabadelvű. Ő a 19. század Gvadányija, Jókai mostohaöccse a magyar romantika nagy családjában. Szertelen bohémnek, tekintélyt nem néző enfant terriblé-nek indult. Huszonnégy éves korára mégis megszerezte a jogi diplomát. Egy ideig előrelendítette szatirikus-humorista vénája, népszónoki tehetsége, agitátoros újságírói modora. Volt Arany szerkesztőtársa, majd bujdosó, fogoly s gyanús, rendőrileg szemmel tartott. A Bach-korszakban élt, ahogy tudott. Élt zsurnalisztaként, kiadott naptárakat, népkönyveket. Sok mozgalmas regényt, novellát írt. Főleg a reformkorról. Vigasztalókat - simogató illuzionizmussal. Nemzeti érzelmúeket; természetes életképeket - ízeskedve, népiesen. Sok irányból közelítette meg, ami tehetségének leginkább feküdt, az anekdotizáló elbeszélést. Egy ideig népszerűségben fürdött. Ezt túlélte. Egész pályamenetében megmaradt üde stílusa, zsánerfigura-teremtő ereje, bohémes kedélye, ami a szépíró Vas Gerebent a nála erőteljesebb Eötvös Károly (1842-1916) előfutárává tette. Eötvös érdekes alakját a változó ízlés úgyszintén elejtette. Kár mindkettőjükért, ezekért az eredeti magyar figurákért. (1823-ban született; 1868. január 26-án, 125 éve halt meg). OLÁH MIKLÓS Humanista történetíró, diplomata, politikus, főpap. Román ősöktől, szász anyától született. Az örök Róma hitében nevelték, az antikvitás műveltségében, emberszemléletében is megmártózott. 1526 s 1542 között a távoli Brüsszelben, Mária magyar királynő és flandriai helytartó udvarában sem tudott más lenni, mint magyar. Ott írta két fő művét, a Hungáriát és az Athilát. Olvassunk bele a Hungáriába, meglep a táj szeretete, a gyönyörködni tudás képessége népben, történeti figurákban, eszmékben, virtusban - ízesen, anekdotikusan előadva. Oláh azzal, hogy a székelyeket megtette a hunok utódainak, máig eleven mítosz szülője lett. Az ország szétdarabolása, egyházának hullása, a barbárság veszélye - az udvari humanistából főpapi politikust faragott: szervezőt, cselszövőt, erős kezűt. Barátját, Erasmust kisöpörték leikéből a korviszonyok. Nem írt többé latin verseket, csak leveleket latinul. Oláh Miklós volt alkancellár és kancellár, zágrábi és egri püspök, esztergomi érsek. Végül főkancellárként királyi helytartó. Betelepítette a jezsuitákat, de kötelességükké tette, hogy iskolát alapítsanak Nagyszombatban, ideiglenes papfejedelmi székhelyén. A másik, még Oláhnál is nagyobb papi fejedelem, Pázmány bíboros ebből a kulturális sejtből emelt később egyetemet. (1493. január 10-én - ötszáz éve - született, 1568-ban halt meg.) Az amerikai kontinens felfedezésének 500. évfordulója világszerte számos kutató érdeklődését keltette fel a kontinens történelme, földrajzi, tudományos és kulturális érdekességei, eseményei iránt. A Santa Maria horgonyvetése az Új Világ partjainál kétségtelenül űj fejezetet nyi-Lux Elek Szent Imre-szobra Székesfehérváron A Lleida tartománybeli ciszterci apácakolostorban nyugszik II. Endre királyunk lánya (ti251), Jolánta. A kolostor neve Santa María de Vallbona. A magyar királylányra Katalóniában és a Katalón-Magyar Kulturális Egyesület jóvoltából igen gyakran emlékeznek. Az ugyancsak autonóm Valenciai Közösség egyik tartományi székhelyén, Castellón de la Plana városában a Germandat dels Cavaliers de la Conquesta, vagyis a Hódítás Lovagjai Testvérülete (használjuk csak ezt a régi, szép szót!) szintén hűségesen ápolja Violante de Hungría emlékét, akit régi iratok néha Yoles néven emlegetnek. (A „hódítás” az országrésznek az araboktól való visszaszerzésére utal; döntő szerepe volt benne Jolánta férjének, I. Hódító Jakab aragóniai királynak.) Castellónban évente megválasztják azokat a fiatal lányokat, akik a tavaszi Magdolnaünnepségeken a királyasszonyt és udvarhölgyeit megtestesítik. Katalán földön Tortosa városának (Tarragona tartomány) egyik reneszánsz épületében, az egykori San Matías kollégium udvarán látható Jolánta domborműtott az emberiség történetében. Mint köztudott, Amerigo Vespucci nevezte meg először Dél-Amerika folyótorkolatai előtt hajózva, hogy az új földtömeg nem India része volt - mint eddig feltételezték a spanyol szolgálatban álló olasz tengerészek -, hanem egy új kontinens. Magyar kutatók eddig is feltételezték, hogy az Amerigo és a latin Emericus név magyar névadó szentjének, Szent Imre hercegnek lehet valamilyen szerepe Amerika névadásában. Amerigo Vespucci könyvének kiadása 1507-ben, Szent Imre herceg feltételezett születésének 500. évfordulóján történt. Ez késztethette mind a hires olasz földrajzi felfedezőt és navigátort, mind pedig könyvének kiadóját, Waldseemüllert az Amerika név ajánlására. Az akkori tudományos világ egyetértéssel fogadta a névadást. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Szent Imre nemcsak Magyarországon volt népszerű, hanem Európa-szerte. Szülőhelye, Székesfehérvár pedig a középkori Európa egyik ismert metropolisza volt. Javarészt apja, Szent István és nevelője, Szent Gellért érdeme, hogy a középkori Magyarországon erős állam alakult ki a kereszténység védőpajzsa alatt. E tekintetben apostoli is az életművük és emlékük, amely a hittérítő és a kereszténység megszilárdításában, terjesztésében legkiemelkedőbb királyaink és szentjeink emléke és állandó jelzője is. FORNAI MIKLÓS ve, természetesen képzeletbeli arcképe, kettős keresztes címerrel az aragóniai királyi párok között. Hadd tegyem még hozzá, hogy a spanyol történetírók Violante de Hungría I. Jakabra gyakorolt nagy befolyását elég keményen ítélték meg. A királyné ugyanis nem nyugodott bele, hogy a trón egyedüli örököse férje előző házasságából származó fia, Alfonz legyen, hanem saját három fiának is koronát akart biztosítani. Ez pedig a Jakab által kiterjesztett aragóniai királyságnak négy részre való osztását jelentette volna. Végül azonban hármat Jolánta legidősebb fia, III. Péter örökölt (1276), és csak a Baleári-szigetek és a délfrancia grófságok szakadtak el néhány évtizedre mallorcai királyság néven másik fia, Jakab és két utódja uralkodása alatt. Péter lánya volt Portugáliai Szent Erzsébet (ti336), akinek a legenda hasonló rózsacsodát tulajdonít, mint nagyanyja, Jolánta nővérének, a Középkori Spanyolországban nagyon tisztelt Árpád-házi Szent Erzsébetnek. RÓNAI ZOLTÁN, MADRID ROSTÁSY SZABÓ MIHÁLY FOTÓJA Magyar királylány Spanyolországban
