Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-01-01 / 1. szám
NAPRÓL NAPRA Százéves a komáromi Erzsébet-híd 1992-ben ünnepelte centenáriumát az az „acélfenség”, amely a Duna folyóval együtt elválasztja és összeköti egy államhatár által kettészelt város lakóit, továbbá a magyar és a szlovák nemzetet. Ez a híd egyúttal köldökzsinór is, amely összekapcsolja a nemzeti kisebbségben élő magyarságot az anyaországgal. Komárom földrajzi fekvésénél fogva már évszázadok óta átkelőhely, fontos közlekedési csomópont volt. A római korban hajóhíd kötötte össze Brigetiót és Celemantiát, s később a limesút alapja lett a főútnak. A honfoglalás után már vár védte a révet. A török hódoltság idején katonai szempontok Déli hídfő-emléktábla A SZERZŐ FELVÉTELE • ERZSÉBET- HlD • LÉTESlTETETT L FERENCZ JÓZSEF AASZTtlAl CSÁSZÁR ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KRRÁLYANAC urallodAsa ALATT. GRÓfSZAPÁRY gyula ■BIMTERíLNÖISÉGE IMJtMN BAROSS GÁBOR unmMLuDsn «nn«zm Által 1891 —1892 CZEKELIÜS AURÉL mm« ALATTI mmmm* itt mi vállalkozó MÁRA miatt 1589-ben a Dunán is hajóhidat készítettek, amely védelmére erődöket emeltek. A török uralom alól felszabadult város gyors ütemű fejlődésnek indult, ezért az átkelési lehetőséget előbb repülőhíddal (1741), majd hajóhíddal (1838) javították. Állandó hid építésére először 1875-ben, majd 1887-ben Chiolich Herman (a későbbi várparancsnok) tett javaslatot. Végre 1891 tavaszán Baross Gábor miniszter a híd építésével megbízta a Gregerson és Fiai céget. A Feketeházy János tervezte négynyílású, összesen 2225 tonna súlyú és 414 méter hosszú, sarló alakú, rácsos acélhíd hihetetlen gyorsasággal épült fel, átadására 1892. szeptember 1-jén éjfélkor - ünnepélyes keretek között - került sor. A híd fagerendás, fapallós pályaszerkezetét az 1920-as években vasbeton pályalemezre építették át. A II. világháború alatt a két középső nyílás megrongálódott, de hamarosan az eredeti tervek szerint helyreállították. A hetvenes-nyolcvanas években további korszerűsítési munkálatokra került sor. Feketeházy terve mintája lett a későbbi Duna-hidaknak (Esztergom, Baja). Ä centenáriumi átadási ünnepségen emléktáblát lepleztek le az északi és a déli hídfőnél - az eredeti 100 éves tábla mellett. Sor került szalagátvágásra, cigányzenekar kíséretében történő söröshordó-átgörgetésre, ünnepi beszédekre. Majd a déli Rákóczi-rakparton a Garabonciás együttes táncháza és utcabál várta az ünneplőket. Az est fénypontja a káprázatos tűzijáték volt. 1992. X. 1.- Bukarestben a két kulturális miniszter jelenlétében megnyitották a Magyar Kultúra Házát.-Jeszenszky Géza külügyminiszter New Yorkban az ENSZ-közgyűlés általános vitájában az intézményesített kisebbségvédelem fontosságát hangsúlyozta. 1992. X. 4.- Emléktáblát avattak Tiszáinkon az ötvenes években ott fogva tartott 1200 politikai internált emlékére.- Felavatták gr. Esterházy János egykori Szép utcai házán a felvidéki politikus emléktábláját. 1992. X. 5.- Budapestre érkezett Ramon John Hnatyshyn. Kanada főkormányzója.- A Visegrádi Hármak külügyminiszterei Luxemburgban tárgyaltak az Európai Közösség külügyminisztereivel. 1992. X. 7. Antall József miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár Kismartonban a kétoldalú kérdésekről tárgyalt.- Pozsonyban tárgyalt a magyar parlament küldöttsége a szlovák parlament külügyi bizottságával. A találkozót a magyar fél kezdeményezte. 1992. X. 8.- Felavatták a két ország kulturális minisztere jelenlétében Budapesten a Román Kulturális Központot. 1992. X. 9.- Elkészült Esztergomban a Suzuki Autógyár.- Szlovákiában rövid távon valószínűleg nem alakul ki a kívánatos politikai tolerancia a kisebbségek iránt - nyilatkozta Bécsben Entz Géza államtitkár. 1992. X. 10.- Salgótarjánban az MDF kétnapos fórumot rendezett a felvidéki magyar nyelvű oktatás helyzetéről.- Klebelsberg Kunó halálának 60. évfordulóján megemlékezést tartottak Szegeden. 1992. X. 11.-Jeszenszky Géza külügyminiszter a Kárpátalja Alapítvány meghívására Kárpátaljára látogatott. 1992. X. 14.- Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter Párizsban az Európa Tanácsba tartozó országok kultuszminisztereivel együtt részt vett az új „Nagy-Európa" kultúrájáról tartott tanácskozáson 1992. X. 15.- Klaus Kinkel német külügyminiszter Budapesten tárgyalt. 1992. X. 16.- Antall József miniszterelnök a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak vezetőivel tanácskozott a hősi vízlépcsővel kapcsolatos kérdésekről. 1992. X. 20.- A szlovák kormány elhatározta a Duna elterelését. 1992. X. 21.- Az RMDSZ küldöttsége Iliescu román elnökkel tárgyalt, és sürgette a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó minisztérium felállítását.- Megnyílt a Budapesti Történeti Múzeumban az „Emigráció a hazáért” című kiállítás, melyen Antall József miniszterelnök mondott beszédet. 1992. X. 24.- Dunacsűnynál reggel 9 óra 55 perckor a szlovákok megkezdték a Duna elterelését.-A magyar kormány nyilatkozatban szögezte le: a Duna elterelése sérti szuverenitásunkat.- A román külügyminisztérium körlevélben adott utasítása megtiltotta hivatalos jellegű anyagokban az „Erdély” név használatát. Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott az intézkedés ellen. 1992. X. 25.-Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa állást foglalt a romániai magyarság belső önrendelkezése mellett. 1992. X. 27.-A csehszlovák kormány jegyzékben szögezte le: fenntartja a bősi erőművel kapcsolatos korábbi jogi álláspontját.- Londonba érkezett Antall József miniszterelnök az Európai Közösség és a visegrádi csoport vezetőinek tanácskozására. 1992. X. 28.- Felfüggesztették a szlovákok a Duna elterelését. 1992. X. 29.- Nyíregyházán tanácskozást tartottak a Kárpát-medencében élő magyarság közoktatásáról. A résztvevők a demokratikus változásoktól várják az anyanyelvi oktatás helyzetének javulását. MISKÓ ILDIKÓ
