Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-01-01 / 1. szám

nek csak hasznára fog vál­ni .. Ezt követően az Egyesült Magyar Párt vezetőjeként a pozsonyi parlamentben Máriavö|gyi folytatta harcát a magyar körmeneten kisebbség jogaiért. 1939.de- 1942-ben cember 2-án elmondott par- ■■■■■i lamenti beszédében volt bá­torsága kijelenteni, hogy „Szent István politikáját... csak egyféleképpen lehet magyarázni, hogy keresz­tény nemzeti alapon állva tiszteletben tartja a más aj­kúak nemzeti érzését”. Mint ahogy volt bátorsága 1942- ben egyetlen emberként és képviselőként tiltakozni a szlovák parlament által lel­kesen megszavazott faji tör­vények ellen. Áz 1944. év vészterhes őszén élete előbb a náci megszállóktól, majd az anti­szemitizmusból magyarelle­­nességbe átcsapó szélsősé-A mirovi börtön épülete. Itt töltötte élete utolsó éveit Esterházy János (A fotókat Esterházy- Malfatti Aliz grófnő, a politikus leánya bocsátotta rendelkezé­sünkre.) ges szlovák nacionalista erőktől került veszélybe. Amikor a szovjet hadsereg 1945 áprilisában elérte Po­zsonyt, Esterházy még egy­szer fellépett, s memoran­dumot szerkesztett az üldö­zött magyar kisebbség vé­táborban tartották fogva. A szokásos módon halálra ítélték, majd büntetését „ke­gyelemből” rendkívül hosz­­szú, minden bizonnyal élet­fogytiglani börtönbüntetés­re változtatták. A szovjet­­gulagról valamikor vissza­'MßßM delmében. Az iratot átadta Gustav Húsoknak, a máso­dik csehszlovák köztársaság belügyi népbiztosának, aki lefogatta, s az egész szlová­kiai magyarsággal együtt fa­sisztának, revizionistának bélyegezve, vádat emeltetett ellene. Pozsonyi börtönében várta ügyének tárgyalását, amikor 1945. június 24-én a szovjet NKVD Csáky Mi­hállyal, a Magyar Párt alel­­nökévei együtt a Szovjet­unióba deportálta. Több­szöri kínzások után előbb a hírhedt moszkvai Ljubjanka börtönben, 1946-tól egy Pe­­csora vidéki koncentrációs szállították a „népi demok­ratikus” Csehszlovákiába, amelynek mirovi börtöné­ben halt meg 1957-ben. A pártállami diktatúra alól a „bársonyos” forrada­lomban megszabadult or­szág még csak egy szó par­donnal sem illette a jogvé­delem minden lehetőségé­től megfosztott, meggya­lázott polgárait. Legfeljebb a halvány szándékot láttuk felsejleni olykor. Lehet, hogy nemcsak a pokolba, hanem az Európába vezető út is jó szándékkal van ki­kövezve? PUSZTASZERI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents