Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-05-01 / 5. szám

Faragó könyve minden valamirevaló könyvtárban megtalálható.

Egy másik, Magyarországról Amerikában letelepedett hazánkfia, Kari Lomay, Hungary, 1956 című nagy képes albumát az amerikai magyar neves cikkíró „ötvenhat meggyalázásának” nevezte. - Mutatóba két fejezetcímet idéz: „A csőcselék terrorja” és „Nyugati ügynökök”. - íme a fejezetből néhány mondat:

„Akik felvették a harcot az orosz tankokkal, azok közt a legjellegzetesebb figurák az angyalföldi és ferencvárosi huligánok, bőrkabátos vagányok, stricik stb. voltak. Műveletlenek, durvák, gyakran antiszemiták, s közülük nem egy csak a kalandot kereste, sportból verekedett...” Mindszentyt a könyv úgy jellemzi, mint a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás csökönyös bajnokát; vén reakciós, szűk látókörű magyar nacionalistát és antiszocialista felfogású egyházvezetőt. - A munkásfiatalok, munkások szerepét általában elszürkíti a könyv; egyedül a kommunista értelmiséggel tesz kivételt, azt sugallván, hogy ötvenhat előkészítése a „reformista” csoport érdeme volt. - A könyvben kritikusok által kipellengérezett hibákat, tévedéseket megtaláljuk a második kiadásban is.

*

Magyaródy Szabolcsnak a Kanadai-Amerikai Magyarságban megjelent cikkéből:

Amikor Tőkés László először volt Washingtonban, szerepelt az egyik tv-csatornán, míg válaszolt a kérdésekre, a képernyőn ezt a felírást olvashatták a nézők: „László Tőkés, Romania pastor”. - Az interjú alatt nem hangzott el olyan kérdés, amire Tőkés azt mondhatta volna, hogy ő magyar; nem hangzott el az erdélyi magyarokról egyetlen kérdés vagy megjegyzés sem. - A bemondó a közvetítés kezdetén említette, hogy Románia 2000 éves történelmében sok volt a hódító. Ezek általában elvonultak Romániából, a baj azokkal volt, akik ott maradtak. Ezekkel folyik most a történelmi vita. A vitázókat nem a jelen érdekli, hanem a múlt - fejezte be a fejtegetését a World Monitor műsorvezetője.

Sajnos egy évszázadon át alig lehetett olyan magyar tárgyú, az amerikai egyetemi vagy értelmiségi kívánalmaknak megfelelő könyvet találni, mely számunkra kedvező lett volna. A magyarok közül talán Jászi Oszkár okozta a legtöbb kárt The Collapse of the Austro-Hungarian Monarchy majd Revolution and Counter-Revolution című könyveivel.

Az elfogult kívülálló szemén keresztül szemlélődő tudós műveit még ma is előszeretettel idézik ellenségeink. Kár, hogy e kitűnő képzettségű, külföldön ma is nagyra becsült tudós későbbi műveivel már nem tudta jóvátenni a magyarságnak okozott károkat.

*

Ha külföldi propagandáról van szó a cseh-(szlovák) propaganda utolérhetetlen teljesítményre képes.

Amikor a magyar kormány megnyitotta a nyugati határt a menekülő keletnémetek előtt, az egész világ éljenzett a magyaroknak, ugyanúgy, mint amikor a berlini fal leomlott. Mára azonban

megfeledkeztek a magyarok szerepéről a vasfüggöny ledöntésében.

Az US News and World Report 1990. február 26-i száma a címlapon már Václav Havelt üdvözölte: The Man Who Conquered Communism (A férfiú, aki megdöntötte a kommunizmust). Ugyancsak érdekes volt látni a tv

képernyőjén Bush elnököt a Masaryk arcképét tartó Havel elnökkel a Fehér Ház előtt.

Ez idő tájt a LIFE Magazin februári száma csaknem egészében a vasfüggöny összeomlásának volt szentelve. Ezúttal megint a csehek hősiességét emelték ki, számos, Prágában készült megható képtől kísérve.

„Nagy néha a történelem olyan jeleneteket produkál, melyek mintha azért történtek volna, hogy fényképen megörökítsék őket. Ilyen volt az a jelenet, amikor a kínai diák halált megvetően állt egy tank elé Beijingben; amikor a berliniek dühödten kalapálták a gyűlölt falat. Éppen ilyen esemény volt, mikor egy karját kitárt cseh diák Prágában szembeszállt elnyomóival. - Ő jelképezte Csehszlovákia friss ifjúságát, Kelet-Európa szellemét, mely „Elég volt!” felkiáltást hallatott. - November 17-én 50 000 fiatal tüntető vonult fel a forradalmat éltetve, a rájuk könnygázzal és gumibotokkal váró rendőrséggel szembeszállva. Százak sebesültek meg. A világsajtót bejárta az utcán haldokló fiatal diák, Martin Smid halált megvető bátorsága, aki egy kórházban kilehelte a lelkét.

SISA LÁSZLÓ (gyűjteményéből)

GRAFIKA:

KARAKAS

ANDRÁS