Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-05-01 / 5. szám

Hazánk (rossz/híre világba Kézikönyvek, lexikonok sok hamis és megtévesztő adatot közölnek Magyarországról. Sisa László fárad­ságos munkáját dicséri a fordítások tanulságokat rejtő összegyűjtése. A feltáró tanulmányból adunk közre néhány mozaikot. A világszerte ismert National Geographie Magazine által közzétett Európai Történelmi Atlaszban Magyarországról mindössze ennyit találunk, a barbároknak tekintett magya­rok a vikingekkel egy időben inváziót vezettek Európa ellen a 10. században. (A 20. század eseményei közül megemlíti Csehszlovákia 1968-as meg­szállását, de egyetlen szó sincs a magyar 1956-ról.) * A National Geographie At­las (Képesalbum) ezeréves tör­ténelmünket a következő két mondatban foglalja össze: „Mintegy 300 000 cigány él Magyarországon. Cigányzené­szek dallamára indulnak az or­szág seregei harcba; középkori kastélyok régi háborúk emlé­keit idézik fel, melyet páncélba öltözött királyok vezetnek.” * A National Geographie So­ciety eddig legnagyobb szabá­sú kiadványában, The Cultural History of Mankind (Az embe­riség kultúrtörténete) Hungary címszó nem szerepel. Franciaországban Pierre Chanu 1966-ban kiadott „A klasszikus Európa civilizáció­ja” című könyve nem tud róla, hogy a renaissance, a huma­nizmus vagy reformáció elju­tott volna Magyarországra. * Az Associated Press 1991. január 12-én kelt írásában „Történészek felsorolják a ke­reszténység kulcseseményeit” cím alatt 100 eseményt emlit meg. Közöttük egyetlen ma­gyar vonatkozású sincsen. Hu­nyadi nándorfehérvári diada­lát a feledés fátyla borítja. * A Renée Sedillot francia szerző 300 oldalas Világtörté­netében (Harcourt Brance and Co.) két oldalt szentel a ma­gyaroknak. Megemlíti, hogy vadságuk úgy maradt Európa emlékezetében, mint a förte­­lem és borzalom megnyilvánu­lásai; Hungarian, hongrois-ból lett a francia ogré szó: ször­nyeteg. - Szibériából jöttek, nyers húst ettek és ellenségeik vérét itták. Borotvált fejük volt és ostoba arcuk (stupid Faces). Annak ellenére, hogy elfoglal­ták a Duna völgyét, a legjobb földnek sem tudták hasznát venni. Kizárólag lovagláshoz, fosztogatáshoz értettek. A könyv szerint a Szent Ko­ronát csupán a pápa által meg­áldott, szerencsét hozó taliz­mánnak tekintették. A magyar királyok közül csupán Szent Istvánt említi; 25 európai szent felsorolásából hiányzik Szent László, Szent Erzsébet. * Budapestről Amerikába ki­telepedett egykori „hazánk­fia”, Faragó László, aki Strictly from Hungary New Yorkban kiadott (Nalker kia­dó), 1962-ben megjelent köny­vében frivol szellemességgel gúnyolja ki szülőhazáját. - Fa­ragó siet megerősíteni a feudá­lis Magyarországról régebben elterjesztett híreket: krakéler huszártisztekről olvasunk, akik „betű szerint felnégyelik a sze­gény civileket...”. A szerző szerint a magyarok nemzeti mottója lehetne: „ne dolgozz holnap olyasmiért, amit ma ki­­szélhámoskodhatsz” (5. o.). A szélhámoskodás mélyen bele­gyökerezett a magyar nemzeti jellembe. A magyarok a para­noiát normális lelkiállapotnak tartják és nagymértékben élve­zik.

Next

/
Thumbnails
Contents