Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-05-01 / 5. szám

g A tekintélyes terjedelmű Búcsújá* rók könyve avatott szerzője, Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom zarándok atya, gödöllői premontrei fogadalmas, bevezetőjében hangsúlyozza: „Mi, magyarok búcsújáró nép vagyunk. Voltak idők, amikor történelmi sorscsapások idején szüneteltek a zarándoklatok (a török dúlás idején). A nehéz idők múltával újraéledtek a búcsújárások. Magasra lobbant Isten népének zarándok kedve. így van ez manapság is.” A történelmi magyar haza területén sok kegyhely volt és van is.

A szerző egykori teológus társa és felvidéki paptestvére, a vágai (Nyitra megye) plébános, Danczi Lajos igyekezett még történeteivel ízesíteni a könyv lapjait és megállapíthatja: „A búcsújárás katolikus népünknek egyik nagy élménye. A nép lakóhelyéhez kötött.

A zarándoklat viszont útrakelés. A keresztény honvágy Isten mosolyának a keresésére ösztönzi az embert és nem hagyja otthonában megülni. A lélek messzire, Isten közelségébe vágyik! Ennek a messzibbre menésnek titokzatos, misztikus útja a búcsújárás, a lelki magány keresése, félrevonulás a mindennapi környezetből, gondból, a keresztény lélek színeváltozása, megújulása.”

Több hazai búcsújáróhely eredete a középkorba nyúlik vissza, jó részük azonban a 18. században keletkezett.

A búcsújáróhely látogatásának, a búcsújárásnak régi idők óta kialakult rendje van. A falvak búcsújáró csoportjai a templomban gyülekeztek. Onnan indultak. Valaki a csoport élén a feszületet vitte. Utána haladt a búcsúvezető, az előénekes. A búcsúsok templomi zászlókat is vittek. Ha egy másik búcsús menettel találkoztak, a zászlókat egymás felé meghajtották. Ha Mária-szobrot vittek, azzal ugyanezt tették. A rendszerint napokig tartó búcsú szervezett rendben zajlott le. Minden mozzanatnak külön búcsúéneke van.

Minden nagyobb búcsújáróhelynek megvolt a maga énekköre. A búcsúsok az otthon maradt rokonoknak, szomszédoknak, elsősorban a gyerekeknek búcsúfiát vásároltak: szentképet, olvasót, mézeskalácsot. Sokan a búcsújáróhelyen gyógyulást reméltek, vagy az ott elmondott imádság nyomán terveik, vágyaik megvalósulását várták. A búcsúsok, mielőtt hazaindultak volna, búcsút vettek a kegyképtől, szobortól.

Ipoiyvölgyi Németh J. Krizosztom atya Búcsújárók könyve egy-egy búcsújáróhely ismertetését adja ábécésorrendben, s hozzájuk illesztve az egyegy, nép ajkán élő zarándokéneket. Budapesten több kegyhelyet is megismertet, de távolabbi vidékekről is látogatott búcsújáróhelyeket, mint a mátraverebélyi Szentkút (Nógrád m.), Máriabesnyő (Pest m.), Andocs (Somogy m.), Máriagyüd (Baranya m.), Csatka (Komárom m.). Többfelé - mintegy 250 - található kegyhelyet fedezhetünk fel a könyv segítségével, olyanokat, amelyeket búcsújárásai alkalmával keres fel a magyar nép (egyforma buzgósággal zarándokolva külföldi kegyhelyekre is).

A történelmi magyar haza felvidéki

területén találhatók közül hosszú lenne a lista, ha valamennyi tárgyaltat felsorolnánk, de Barka, Beczkó, Csöpöny, Dénesd, Eperjes, Galánta, Kassa, Krasznahorka, Lőcse-Máriahegy, Nagyszombat, Nyitra, Pöstyén, Trencsén, Zólyom-Óhegy kiemelten érdekes; aztán ősi kegyhely: Garamszentbenedek, melynek román stílusú temploma, a kolostornak latin iskolája volt, chorális-gregorián énekkarral, és íróműhelye (scriptorium); vagy a koronázóváros, Pozsony központjában (Virághegy) és környékén (Dubravka) a Kis-Kárpátok erdei között tündököl.

A Fertői Boldogasszony kegyhelye pedig a történelmi Moson vármegyében, édes hazánk egykori területén található, a nezsideri járásban - Frauenkirche, Burgenland; de ezen a vidéken még Fraknó (Forchstein) a történelmi Sopron vármegyében, a nagymartom járásban; de ide kapcsolódik Kismarton - a burgenlandi egyházmegye székvárosa - (hazánk egykori legnyugatibb területének központjában), a Szűzanya-kép a Kálvárián található.

Míg keleten Klátócz - az egykori Bereg megyei község - ma már Munkács külvárosának számít, kegytemploma és kolostora a Latorca partján, egy dombtetőn épült, csodaszép erdő közepén és görög katolikus testvéreink kegyhelye ősidőktől fogva: a könnyező Szüzet ábrázoló ikonfestménnyel.

Csendes kis falucska Erdélyben, a Székelyföldön, a Kissomlyó-hegy lábánál: Csíksomlyó. Székelyföld és a

székely nép történetében mégis óriási jelentőségű. Kegyhelyének eredete magyar kora-középkori. (Lásd külön összeállításunkat 14-19. oldalon.) Máriaradnán (Arad megye) még a 20. század végén is ragaszkodik az erdélyi hívő székely nép a kegyhely védasszonya, az áldott Boldogasszony jóságos személyéhez. Kolozsvár csodás városában lévő kegykép pedig a jelenlegi kegyes tanítórend, a piarista atyák templomát díszíti.

Délen, a történelmi Bács-Bodrog vármegyében, a trianoni Jugoszlávia területén van Bunarics (Szabadka-Szentkút) kegyhely, s a hívek emberemlékezet óta nagy számban lepik el a lankás völgyet minden év augusztusának utolsó vasárnapján, hogy a Szűzanya pártfogásáért imádkozzanak. De a trianoni „megalázó békediktátum előtti Nagy-Magyarország horvátországi részében, a főváros, Zágráb tőszomszédságában” is felhívja figyelmünket a könyv Zágráb-Remete régi kegyhelyére. A Délvidéken, Szlavóniában található Dragotin búcsújáróhely a diakóvári püspökségben.

Világhírű búcsújáró kegyhelyekről is szemléletes képet kapunk e páratlanul értékes könyv lapjain. Czestochowa, (Lengyelország) a világ legnagyobb kegyhelyei közé tartozik. Itt dobog Lengyelország szíve. Életéhez az indítást, virágzásához a kezdést magyar földről kapta. Fatima (Portugália) is világkegyhely. Itt 1917. május 13-tól október 13-ig hatszor, havonta megjelent a rózsafüzérről elnevezett Miasszonyunk három gyermeknek. Őket imára, a rózsafüzér naponkénti végzésére serkentette.

A katolikus világ legismertebb és leglátogatottabb kegyhelye Lourdes (Franciaország).

Róma - Tre Fontáne (Olaszország) a kinyilatkoztatásbeli Szűz (Bibliás Szűz Mária) tiszteletének központja. Siracusa (Olaszország, Szicília) pedig 1953 óta felsorakozott a nagy kegyhelyek közé.

Mariazell az ausztriai Stájerország északi részén található. Kiemelkedő háromtornyú temploma középrészét kegykápolna foglalja el; amelyet Nagy Lajos király építtetett hálából az 1365-ös Amuráth szultán seregei fölötti győzelem emlékére. „Celli szent kegyhelyedre nagy örömmel jöttünk, / Drágalátos neved, ó szép Szűz Mária! / Aranybetűkkel legyen szívünkbe fölírva.” Dallama: Bíborpiros szép rózsa nyílik a...

Kiadja: a Novitas B. Kft.)

DR. DOMONKOS JÁNOS