Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-05-01 / 5. szám

JOGSZOLGÁLAT 42 A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. A külföldi befektetőt a tulajdonát érintő esetleges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatás­sal járó intézkedésekből eredő kárért tényleges értéken, haladék­talanul kártalanítani kell. A kár­talanításról az állam annak az ál­lamigazgatási szerv­nek az útján gondos­kodik, amely az in­tézkedést hozta. Jog­szabálysértés esetén a kártalanításra vo­natkozó államigaz­gatási határozat fe­lülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól. A kártalanítási ösz­­szeget a befektetés pénznemében kell a jogosult részére kifi­zetni. Értelmező rendel­kezés:- Külföldi az, akit (amit) a devizajog­­szabályok külföldi­nek nyilvánítanak.- Külföldiek magyarországi befektetései: A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, külföldi által alapított gazdasági társaság és gazdasági társaságban részese­désnek külföldi által történő megszerzése (külföldi részvétellel működő társaság). Külföldi részvétellel működő társaságot a gazdasági társasá­gokról szóló 1988. évi VI. tv-ben szabályozott módon és formák­ban lehet alapítani. Ezekre a tár­saságokra - az 1988. évi XXIV. tv-ben foglalt eltérésekkel és ki­egészítésekkel - a gazdasági tár­saságokról szóló törvény rendel­kezéseit kell alkalmazni. A külföldi részvétellel működő társaság más gazdasági társaság alapításában részt vehet, társasá­got maga is alapíthat és működő társaságban részesedést szerez­het. Ezekre a társaságokra az 1988. évi XXIV. tv. rendelkezései - a vámszabadterületi társaságok kivételével - nem vonatkozik. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságban belföldi alapítóként, illetve tagként az ál­lam, a jogi személyek, a jogi sze­mélyiség nélküli gazdasági társa­ságok és a természetes személyek egyaránt részt vehetnek a gazda­sági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően. Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság bármely gaz­dasági tevékenység folytatására alapítható, kivéve ha ezt törvény kizárja vagy korlátozza. Külföldi részvétellel működő társaság ala­pításához, társaságban való rész­vételhez devizahatósági engedély nem szükséges. Külföldi saját pénzbeli hozzá­járulását - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - konvertibilis valutában köteles megfizetni, kivéve, ha a külföldi tag az őt megillető osztalékot (ré­szesedést) az alapítói vagyon nö­velésére fordítja, vagy Magyaror­szágon már létrejött társaságban külföldiként megszerzett részese­dése elidegenítése esetén a kapott ellenértéket új társaságba, vagy már létrejött társaságba fekteti be. Nem pénzbeli hozzájárulás­ként csak olyan végrehajtható dolgot, továbbá olyan szellemi alkotást vagy jogot lehet figye­lembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik sze­mély hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Külföldi csak név­re szóló részvényt szerezhet. Bemutató­ra szóló részvény kül­földi részére történő átruházásához a rész­vényt névre szóló részvénnyé kell átala­kítani. Öröklés eseté­ben a külföldi örökös bemutatóra szóló részvényét a hagya­ték átadásától számí­tott egy éven belül névre szóló részvény­­nyé kell átalakítani. A külföldi részvé­tellel működő társa­ság vállalkozási nye­reségadót köteles fi­zetni. Az adó alapja a társaság­nak a naptári évben elért nyeresé­ge. A társaság nyereségét a köz­ponti költségvetés javára más be­fizetési kötelezettség nem terheli. A gazdasági társaságot, ha éves árbevételének több, mint a fele termék előállításából, vagy a gaz­dasági társaság által épített szál­loda üzemeltetéséből származik, és mindkét esetben az alapított vagyon meghaladja az 50 millió forintot, és abban a külföldi ré­szesedés hányada legalább 30 százalék, akkor különböző mérté­kű adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezményekről a követke­ző cikkünkben adunk részlete­sebb tájékoztatást. Olvasóink ér­deklődését figyelembe véve, fog­lalkozni akarunk a,vámszabadte­rületű társaságok alapításával is. DR. ÁBRAHÁM BÉLA A külföldiek magyarországi befektetéséről Az 1988. évi XXIV. tv. hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nemzeti elbánást biztosító törvényt alkotott. A pártállam utolsó éveiben tehát már törvényi szinten is megfogalmazódott a külföldi működő tőke megjelenésének elősegítése állami garanciákkal!

Next

/
Thumbnails
Contents