Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-05-01 / 5. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP SZÍNHÁZ Az eredeti Csárdáskirálynő 40 ■ Nemzeti operája nem egy népnek van; nekünk is. (A Bánk bán, természetesen.) De nemzeti operettjei Azzal alighanem csak mi magyarok büszkélkedhetünk. Hogy melyik operettről van szó? Nem kétséges; a Csárdáskirálynőről, Kálmán Imre művéről. No de melyik Csárdáskirálynőről ? A kérdés nem indokolatlan. A komponista Kálmán Imre ugyanis 1914 májusában, Marienbadban Leo Stein és Béla Jenbach librettisták társaságában német nyelvű szövegkönyv és dalszövegek megzenésítéséhez fogott. Az új operett címe is így hangzott: Es lebe die Liebe! Azonban az Éljen a szerelem! a munka során hamarosan új címet kapott; Die Csárdásfürstin - A csárdáshercegnő. E cím alatt tartották a bemutatóját is még 1914 őszén, a bécsi Johann Strauss Theaterben. A magyar címet csak a pesti bemutatóra - 1916 novemberében, a Király Színházban - adta az operettnek a magyar fordítója, Gábor Andor. Ekkor lett Csárdáskirálynő. De még nem vált nemzeti operetté. 1954-ben a budapesti Operett Színház fel akarta újítani Kálmán Imre változatlanul népszerű művét. De a szövegkönyvnek több fogyatékosságát is felfedezték az illetékesek. Először is: az eredeti német librettóban a főszereplő grófok és hercegek nem eléggé gügyék. Sőt, emberi érzelmeik vannak. Osztályharc meg sehol. Ez megengedhetetlen. Valamint: a darabban nincs szerepe az operett nagyasszonyának, Honthy Hannának, és az Operett Színház igen-igen népszerű komikusának, Feleki Kamidnak. (Ezt már az Operett vezetői állapították meg.) Ez is megengedhetetlen. Honthy az orfeum csillagának a szerepére (abszolút primadonnaszerep, de táncolni is kell!) már nem elég ifjú (1954-ben 61 éves volt). Azonkívül pedig: az eredeti német szövegkönyvben a Honthynak esetleg illő anyaszerep igen másodrendű feladat. Csak a II. felvonásban lép színre, akkor sem jelentős alak, és előjön a III. felvonásban is. Ez nagyon nem jó. De az is nagyon nem jó, ha a felújításból Honthy kimarad. Mit lehet tenni? Át kell írni a librettót! Ami aztán meg is történt. Békeffi István és Kellér Dezső teljesen új szövegkönyvet kreált abban az értelemben, hogy az egész Honthyra épült. Már az első felvonásban bevonult, és mindegyik felvonásban nagy hangsúllyal jelen volt. Kitaláltak neki egy orfeumi előéletet, ehhez kitaláltak három korábbi férjet, ezeket a ravasz Feri bácsi össze is hozta a feddhetetlen erkölcsűnek mutatkozó Cilikével, no és kitalálták még Feleki Kamill számára Miska pincér szerepét, mert hogy az eredeti darabban az is csak egy kis epizódfigura volt. KÖNYV IA túlélő résztvevő emlékiratai - így is nevezhetnénk ezt a talán százoldalas memoárt. Józef Wysocki - aki csak névrokona az 1830. novemberi varsói felkelés legendás hősének, Piotr Wysockinak - a magyar forradalom és szabadságharc lengyel testvérharcosainak, a méltán híres Lengyel Légiónak volt a szervezője és parancsnoka. A tábornok az 1849. december 10- én Írott Bevezetést így kezdi: „Nem a magyar háború históriáját akarom megírni, már csak azért sem, mert híEgy szó mint száz: ez az 1954. november 12-én bemutatott változat vált az évtizedek folyamán a mi nemzeti operettünkké. Ezt játszotta külföldi vendégszereplésein is az Operett Színház. És ennek lépett most a helyébe az eredeti, német változat. Méghozzá németül. De nem az Operettben, hanem a darab cselekményének - 1914-nek az időpontjához remekül illő, gyönyörűszép, szecessziós Arany János Színházban. És nem is az Operett produkciójaként, hanem az Operett Színház művészházaspárjának, a primadonna Zsadon Andreának és a táncoskomikus Szolnoki Tibornak a magánvállalkozásaként. Ők szervezték meg a társulatot (kitűnő erőkkel, miközben persze Sylva/Szilvia szerepét Zsadon Andrea, Bóni grófét Szolnoki Tibor játssza), ők hívták meg az osztrák vendégrendezőt, Robert Herzlt, ők bérelik a színházat satöbbi satöbbi. Merész vállalkozás. De sikere van. Nyáron összesen harminchat előadást tartanak belőle, s a jegyek máris jórészt elfogytak. Á premieren bécsi vendégekkel beszélgettem. Azt mondták: ha hamisítatlan operettet akarnak látni, Pestre jönnek, és ezt az előadást nézik meg újra. De ajánlják barátaiknak is. Ez a Csárdásfürstin eredeti - és egyedi. (takács) jával vagyok a hozzá szükséges anyagoknak. Ezen írásom fő tárgya a lengyel légió. Keletkezését, szervezését, sorsfordulóit, a magyar ügynek tett szolgálatait akarom elbeszélni, valamint annak okait, amiért külföldre ment és feloszlott." A lengyel légió története dicsőséges fejezete a mi 48/49-ünknek. Kitűnő könyvet irt már tetteikről a lengyel irodalom és történelem kiváló magyar szakértője, Kovács István (A légió, 1989). De ez az emlékirat most valami más. Olyan ember Együtt a szabadságért Józef Wysocki lengyel tábornok emlékiratai 1848-49-bői
