Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-05-01 / 5. szám
Atom Sző j MÚLTUNKRÓL ÉS JELENÜNKRŐL A vajdasági magyarok önazonosságának megőrzése elképzelhetetlen a történelmi múlt megismerése nélkül. 1991 szeptemberében alakult meg Szabadkán a Magyarságkutató Tudományos Társaság. A társaság munkájáról az Újvidéken megjelenő Magyar Szó hasábjain Rehák László elnök számolt be a Múltunkról és jelenünkről című cikkben. A társaságnak jelenleg 52 tagja van, szociológiai, gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti és oktatásügyi kutatásokat folytatnak, olyan témákkal foglalkoznak, magyar szempontból, amelyeknek nincs intézményi bázisa. Elsősorban könyvek kiadását tervezik, az elmúlt évben három kötetet akartak megjelentetni, de csak kettő sikerült. Áprilisban jelent meg az autonómiára vonatkozó dókumentumokat tartalmazó 300 oldalas gyűjtemény, a másik megjelent mű Szőllősy Vágó László Petőfi a déli végeken című tanulmánya volt. Idén készül el az 1848-as emlékeket feltáró kötet, Kalapis Zoltán munkája. Szintén 1993-ban lát napvilágot A vajdasági magyarok kis bedekkere, az utóbbi 70 év rövid, de tudományos igényű áttekintése és egy tanulmánykötet, melyben négy szerző három bácskai és egy bánáti falu szociográfiáját adja közre 1944- től kezdve. 1 ^FORMÁTUM m\ DÉLVIDÉKI EGYHÁZ A második világháború óta a legvéresebb polgárháború a volt Jugo- Qo szláviában pusztít. A harcban állók üD többségének indentitását vallási hovatartozása határozza meg, ezért a számtalan kegyetlenkedés sajnálatos módon a múlt vallásháborúira emlékeztet. A Reformátusok Lapjában Medgyesy László számol be a Torontóban megtartott CANAAC (Református Világszövetség Amerikai és Karibi Tagozata) közgyűléséről. A küldöttek behatóan foglalkoztak a posztkommunista időszak társadalmi és politikai feszültségeivel, így a volt Jugoszláviában kialakult helyzettel. A résztvevők álláspontjukat nyilatkozatban tették közzé, mely megállapítja: „Felismerjük azt a rendkívüli veszélyt, amelyet ez a háború az ott élő magyar református egyház gyülekezetei és lelkészei számára jelent, noha ezek semmiféle módon nem akarnak abban részt venni." Az állásfoglaláson túl anyagi segítség módjairól is tájékozódtak a küldöttek, első lépésként a gyűlést lezáró úrvacsorát istentisztelet perselypénzét eljuttatták a magyar református egyház számára. A közgyűlés végül felhívással fordult a reformátusokhoz, hogy „forduljanak kormányaikhoz, hogy azok lépjenek akcióba a térség békességének helyreállításáért Új Szó | DUBCEK EMLÉKIRATAIRÓL A közelmúltban rejtélyes körülmények között elhunyt Alexander Dubcek emlékirataiból jelentek meg részletek a Národná obrada hasábjain. Dubőek részletesen beszámol Tito és Kádár augusztusi látogatásáról, de harmadik vendége, a román diktátor Ceau$escu útját meg sem említi. Janies Kálmán szerint nem véletlenül. Ceau§escu Brezsnyev leghűségesebb szolgalelkű csatlósa volt, a szovjet pártvezető küldte Prágába, hogy baráti hőzöngésével megnyugtassa Dubőekéket, elaltatva figyelmüket. A nagy barátság és a testvériesség szüntelen hangsúlyozása, a román-csehszlovák barátsági szerződés aláírása megtette a magáét: a csehszlovák vezetőkre könnyen lecsaphattak a szovjetek, Ceaujescu pedig - Brezsnyev tudtával - elhatárolva magát az akciótól, jó pontokat szerzett magának a Nyugat előtt. Janics Kálmán azt sem tekinti véletlennek, hogy Csehszlovákia egykori pártvezetőjének emlékirataiból hiányzanak a Ceaujescu-látogatás napjai. Bizonyos - írja -, hogy az „esemény kiemelése az emlékiratból ismeretlen tettesek beavatkozásának eredménye". De nem ez az egyetlen rejtély. Duböek haláláról a moszkvai Izvesztyija cikkét idézi a szerző, amely „Merre halad a KGB" címmel jelent meg: „Alexander Dub: cek tragédiája és moszkvai meghívása között összefüggés van ugyanúgy, mint Jarosevicznek és feleségének moszkvai meghívása és meggyilkolása között. Dubcek és Jarosevicz meggyilkolása természetesen csak feltételezés, de már bizonyos tények kezdenek az eseményekhez ragadni. ” m%E'HÍRIAP\ ÉPÜL A SZABADSÁGHARCOSOK OTTHONA Jó ütemben haladnak Mátyásföldön, az egykori szovjet parancsnokság területén épülő lakások munkálatai - tájékoztatta Pongrátz Gergely a Pest Megyei Hírlap munkatársát. Az Épül a szabadságharcosok otthona című tudósításból kiderül, hogy a száz lakást az 56-os forradalom és szabadságharc rászoruló résztvevői kapják. Ennek két feltétele van: tevőleges részvétel a forradalomban és a tényleges rászorultság. Szükséges differenciálni, mert sokan nagyon rossz körülmények között élnek. A száz lakás mellett 107 férőhelyes szociális otthon is épül, ide a legelesettebbek, a betegségekkel küszködök jutnak. Mátyásföldön kap helyet az 56-os Magyarok Világszövetségének központja is. A szervezet egyébként 1993. október 16-17-én tartja második kongresszusát - fejezte be tájékoztatóját Pongrátz Gergely, a szövetség elnöke. tiszatájl LÁTLELET A Szegeden megjelenő Tiszatáj 1993. évi 2. számában Széles Klára irodalomtörténész közölt tanulmányt Látlelet kritikai életünk közelmúltjából címmel. A szerzőnő hangsúlyo-
