Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-05-01 / 5. szám

Atom Sző j MÚLTUNKRÓL ÉS JELENÜNKRŐL A vajdasági magyarok önazonos­ságának megőrzése elképzelhetetlen a történelmi múlt megismerése nél­kül. 1991 szeptemberében alakult meg Szabadkán a Magyarságkutató Tudományos Társaság. A társaság munkájáról az Újvidéken megjelenő Magyar Szó hasábjain Rehák László elnök számolt be a Múltunkról és jele­nünkről című cikkben. A társaságnak jelenleg 52 tagja van, szociológiai, gazdaságtörténeti, művelődéstörténe­ti és oktatásügyi kutatásokat folytat­nak, olyan témákkal foglalkoznak, magyar szempontból, amelyeknek nincs intézményi bázisa. Elsősorban könyvek kiadását tervezik, az elmúlt évben három kötetet akartak megje­lentetni, de csak kettő sikerült. Ápri­lisban jelent meg az autonómiára vo­natkozó dókumentumokat tartalma­zó 300 oldalas gyűjtemény, a másik megjelent mű Szőllősy Vágó László Petőfi a déli végeken című tanulmá­nya volt. Idén készül el az 1848-as emlékeket feltáró kötet, Kalapis Zol­tán munkája. Szintén 1993-ban lát napvilágot A vajdasági magyarok kis bedekkere, az utóbbi 70 év rövid, de tudományos igényű áttekintése és egy tanulmánykötet, melyben négy szerző három bácskai és egy bánáti falu szociográfiáját adja közre 1944- től kezdve. 1 ^FORMÁTUM m\ DÉLVIDÉKI EGYHÁZ A második világháború óta a leg­véresebb polgárháború a volt Jugo- Qo szláviában pusztít. A harcban állók üD többségének indentitását vallási ho­vatartozása határozza meg, ezért a számtalan kegyetlenkedés sajnálatos módon a múlt vallásháborúira emlé­keztet. A Reformátusok Lapjában Medgyesy László számol be a Toron­tóban megtartott CANAAC (Reformá­tus Világszövetség Amerikai és Karibi Tagozata) közgyűléséről. A küldöttek behatóan foglalkoztak a posztkom­munista időszak társadalmi és politi­kai feszültségeivel, így a volt Jugo­szláviában kialakult helyzettel. A résztvevők álláspontjukat nyilatko­zatban tették közzé, mely megállapít­ja: „Felismerjük azt a rendkívüli ve­szélyt, amelyet ez a háború az ott élő magyar református egyház gyülekeze­tei és lelkészei számára jelent, noha ezek semmiféle módon nem akarnak abban részt venni." Az állásfoglalá­son túl anyagi segítség módjairól is tájékozódtak a küldöttek, első lépés­ként a gyűlést lezáró úrvacsorát is­tentisztelet perselypénzét eljuttatták a magyar református egyház számá­ra. A közgyűlés végül felhívással for­dult a reformátusokhoz, hogy „for­duljanak kormányaikhoz, hogy azok lépjenek akcióba a térség békességé­nek helyreállításáért Új Szó | DUBCEK EMLÉKIRATAIRÓL A közelmúltban rejtélyes körülmé­nyek között elhunyt Alexander Dub­cek emlékirataiból jelentek meg rész­letek a Národná obrada hasábjain. Dubőek részletesen beszámol Tito és Kádár augusztusi látogatásáról, de harmadik vendége, a román diktátor Ceau$escu útját meg sem említi. Ja­nies Kálmán szerint nem véletlenül. Ceau§escu Brezsnyev leghűségesebb szolgalelkű csatlósa volt, a szovjet pártvezető küldte Prágába, hogy ba­ráti hőzöngésével megnyugtassa Dub­­őekéket, elaltatva figyelmüket. A nagy barátság és a testvériesség szün­telen hangsúlyozása, a román-cseh­szlovák barátsági szerződés aláírása megtette a magáét: a csehszlovák ve­zetőkre könnyen lecsaphattak a szov­jetek, Ceaujescu pedig - Brezsnyev tudtával - elhatárolva magát az ak­ciótól, jó pontokat szerzett magának a Nyugat előtt. Janics Kálmán azt sem tekinti véletlennek, hogy Cseh­szlovákia egykori pártvezetőjének emlékirataiból hiányzanak a Ceau­­jescu-látogatás napjai. Bizonyos - ír­ja -, hogy az „esemény kiemelése az emlékiratból ismeretlen tettesek be­avatkozásának eredménye". De nem ez az egyetlen rejtély. Duböek halálá­ról a moszkvai Izvesztyija cikkét idézi a szerző, amely „Merre halad a KGB" címmel jelent meg: „Alexander Dub: cek tragédiája és moszkvai meghívása között összefüggés van ugyanúgy, mint Jarosevicznek és feleségének moszkvai meghívása és meggyilkolása között. Dubcek és Jarosevicz meggyil­kolása természetesen csak feltételezés, de már bizonyos tények kezdenek az eseményekhez ragadni. ” m%E'HÍRIAP\ ÉPÜL A SZABADSÁG­­HARCOSOK OTTHONA Jó ütemben haladnak Mátyásföl­dön, az egykori szovjet parancsnok­ság területén épülő lakások munkála­tai - tájékoztatta Pongrátz Gergely a Pest Megyei Hírlap munkatársát. Az Épül a szabadságharcosok otthona cí­mű tudósításból kiderül, hogy a száz lakást az 56-os forradalom és szabad­ságharc rászoruló résztvevői kapják. Ennek két feltétele van: tevőleges részvétel a forradalomban és a tény­leges rászorultság. Szükséges diffe­renciálni, mert sokan nagyon rossz körülmények között élnek. A száz la­kás mellett 107 férőhelyes szociális otthon is épül, ide a legelesettebbek, a betegségekkel küszködök jutnak. Mátyásföldön kap helyet az 56-os Magyarok Világszövetségének köz­pontja is. A szervezet egyébként 1993. október 16-17-én tartja máso­dik kongresszusát - fejezte be tájé­koztatóját Pongrátz Gergely, a szö­vetség elnöke. tiszatájl LÁTLELET A Szegeden megjelenő Tiszatáj 1993. évi 2. számában Széles Klára irodalomtörténész közölt tanulmányt Látlelet kritikai életünk közelmúltjá­ból címmel. A szerzőnő hangsúlyo-

Next

/
Thumbnails
Contents