Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-04-01 / 4. szám
MAGYAROK VILÁGLAPJA ÉVKÖNYV 0.< LU O Z LU CCü LU 5 c CD n >c 'CD '0 Q. C :0 > '0 OE ‘o N cn z 5 CC < > O < 03 O) '0 c/> N :0 E0 *o m ^ ni > CD 0 > Co > «I ás 3 2 00 o Q. 0i_ . — 2 '0-0 m CD %<ö 0 3 E 0 4-> ez ■i—i *— UJ 4~ 7^7 :0 © CD 0 0 2- :D 0 ■O o -O C-S c CD'0 w -—■ _ N O 0 0 </) »- O 1- '0 4-* O > 3 = 2 S ö S’"1 ® E 2 S 2 ö <(/) 3 c :0 —• “O E :0 '0 ±: N :□ ‘Oti > ~oc _ '0 c/> .b '0.. _- 4—1 0 N 4-!2 LU 0 0) El0 o E >* •= 0 O C-I 11 '0 '> 4—' — 0 0 12 0 0 N C N ‘0 < a .J_ co 1_ CD O CD _Q T-0 v.s— ^ *0 C E '? o "ö >< S-oi JS <N 3■=•> í Q- 03 _0 0 OJ-£ '0 Q— 0 >z-* *s o «3 a) n S a n C3 o cc2 o < _ co -to 5 "5 w ^cű Q. °(o c -* rr as :3 O SQ TCT3 -03 . >0 ^ '=TI — 5; n O 03 03 0.2 40 <0 :3 — 03 N 2 1.2 5 E > E O) C 0 0 0 ti rU QC^0^ ‘0 N <■£</> Lgx^■ Széchenyi István írta egy helyütt: „Az értelmi súly' egyedüli valódi (elsőbbség e világon.” Az értelmi súly adja meg ugyanis azt az alapot, amelyen egy nemzet egész kultúrája felépül és kifejlődhetik, a kultúrában pedig visszatükröződik az egyén és a közösség gondolat- és érzésvilágának lényege. A magyar történelem beszédes bizonyságot szolgáltat arra nézve, hogy mit lehet céltudatosan kialakított intézményrendszerrel a kultúra védelme, fejlesztése és terjesztése terén elérni. A külföldi kapcsolatok ápolására kialakított kulturális intézményrendszerünk egyik kiemelkedő fontosságú láncszeme a bécsi Collegium Hungaricum, melyet még 1923-ban gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter alapított. Dr. Lábán Antal, az intézet első igazgatója megfogalmazásában „A Collegium Hungaricum a magyar tudomány- és kultúrpolitika egyik lényeges alapgondolatának letéteményese. Mint ilyen, szorosan belekapcsolódik a hazai művelődési életbe, s azt befelé való vonatkozásban ösztönzésekkel látja el, kifelé pedig el nem vitatható módon képviseli a magyar tudományos munkálkodás értékét és súlyát.” Első székhelye a 17. század elején épült Trautson-palota volt, melyet Mária Terézia 1760- ban megvásárolt, és a magyar királyi testőrgárdának adományozott. A palotát a monarchia felbomlása után Magyarország örökölte, 1921-től 1949-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumé volt, majd állami tulajdonként a Külügyminisztérium kezelésébe került. 1961-ben a Kádár-rezsim „rendszerspecifikus okokból” messze áron alul eladta a leromlott állapotba jutott palotát, és 1963-ra felépítette a Collegium Hungaricum jelenlegi jellegtelen kockaépületét, mely mindmáig a Külügyminisztérium kezelésében maradt. Az épület helye és külleme folytán csak igen korlátozottan alkalmas a Collegium Hungaricum funkcióinak ellátására, így a jelenlegi vezetés egyik fontos feladatának tekinti, hogy az épület megfelelő minőségi cseréje útján az intézet ismét hivatásához méltó közegbe kerüljön. Jelenleg az intézet szervezetileg a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kapcsolódik, és egyúttal ellátja bécsi nagykövetségünk kulturális osztályának feladatait is. A hazai rendszerváltás nyomán 1990 derekán hivatalába lépett új vezetőség által megfogalmazott koncepció értelmében a Collegium Hungaricum különleges körülmények között működő többfunkciójú tudományos-kulturális intézet, hazánk egyik jelentős szellemi „kirakata”, melynek tevékenységi körébe tudományos ülések, konferenciák, ösztöndíjas tanulmányutak, előadások, kerekasztal-beszélgetések, kiállítási estek és könyvbemutatók, film-, video- és diavetítések szervezése, könyvtári és információs szolgáltatások adása, valamint kulturális-tudományos diplomáciai és oktatáspolitikai tevékenység folytatása tartozik. A Collegium Hungaricum alapvető feladata a kultúra és a tudomány szabad áramlásának elősegítése országaink között, valamint annak katalizálása, hogy a két ország a szellemi élet minél több szálával ismét egymáshoz kapcsolódjon; így tevékenységének fő vonala természetszerűleg az osztrák többségi lakosságot érinti, igen fontosnak tartjuk azonban az ausztriai magyarsághoz fűződő kapcsolataink ápolását is. Munkánk nyomán az elmúlt jó két évben gyökeresen megváltozott a Collegium Hungaricum helye, helyzete az ausztriai magyar egyesületekhez és általában az itteni magyarsághoz fűződő kapcsolatrend-12
