Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-02-01 / 2. szám

MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK MERÉNYLET VAGY BALESET? 52 Napló Horthy Istvánról l. Horthy István kormányzóhelyettes ecsetportréja Tekintélyes névmutatót tartalmaz Horthy Miklós Magyarországon 1989-ben kiadott „Emlékirataim” című könyve, a függelék huszonnégy oldalán szereplő több száz név: világtörténelem. Farkas Györgyé nem található közöttük. Megemlíttetik viszont magában a memoárban, a 263. oldalon, mint „a tisztiszolga”, mint a kormányzó idősebb fiának az inasa. Miért is lenne hát Farkas György ott az államférfiak, a tábornokok között, nem csinált ő nagypolitikát! De közelről szemlélte azt. Gaz­dájánál öt évig inaskodott, eleiének utolsó öt évében ie>te minden szavát, teljesí­tette parancsait. Közben rö­vid ideig, különösebb cél nélkül, mintegy időtöltésül naplót vezetett. 1942. június 5-től 1942. augusztus 21-ig, a Don-kanyarban. A harc­térre indulással kezdődött a pepita füzetben a krónika, és... „1942. augusztus 20- án, csütörtökön hajnal­ban...” fejeződött be, ami­kor Horthy István kor­mányzóhelyettes, tartalékos repülő főhadnagy a 25. har­ci bevetésre indult V 421-es Héja vadászgépével „...le­zuhant, kigyulladt és szét­­roncsolódott. Pilótája ször­nyethalt. Az óra mutatója - 5 óra 7 perc - jelezte a tra­gédia pillanatát...” A pepi­ta füzet krónikájának a vé­gére a pont ekkor került. A tragikus esemény 50. évfordulójára egy budapes­ti magánkiadó könyvszen­zációval emlékezett. Megje­lentette ezt a „pepita füze­tet”. A Portugáliában élő özv. Horthy Istvánné írt hozzá bevezetőt. „Érthető izgalommal vettem a ke­zembe annyi évtized után... a mi Gyuri inasunk­nak a kézzel írott naplóját, amelyben napról napra fel­jegyezte a fronton történte­ket. Hangjából, leírásaiból, elbeszélésének módjából csalhatatlanul érzem, hogy minden szava igaz...” Farkas György ma mint a Központi Fizikai Kutatóin­tézet nyugdíjas gazdasági részlegvezetője a történelmi levegőt árasztó dunántúli kisvárosban, Pápán él. Ki­tűnő egészségben a 76. élet­évét tapossa.- Farkas úr, az ön szemé­lye és évtizedeken keresztül titokban őrzött naplója több okból is a szenzáció erejével bírt, a szó nemes értelmében. 1992 nyarán minden előz­mény nélkül a teljes ismeret­lenségből egyszer csak fel­bukkant, és a tanú hitelével vallott egy olyan korszakról, amely már történelem. A könyvbemutatón a riporterek mellett történészek, kutatók egész sora figyelte az ön sza­vait. Érthető, hiszen Horthy István tragikus halálának körülményeiről fél évszázad múltán sem ült el a vita. Vé­letlen baleset következtében zuhant-e le például a kor­mányzóhelyettes, avagy me­rénylet áldozata lett?- Ha visszavonultan, ci­vilként is éltem le az elmúlt évtizedeket, azért figyeltem a világ folyását, elolvastam szinte mindent, amit ebben a témában írtak. Kétségbe­ejtő, hogy mennyi tendenci­ózus ferdítés, pontatlan visszaemlékezés látott nap­világot. Nekem meggyőző­désem, hogy a gazdám ha­lálához a németeknek kö­zük volt. Közismert volt ugyanis Hitler-ellenessége, ebből ő sohasem csinált tit­kot, mint ahogy angolbarát­sága sem volt titok. Tudott dolog, hogy kormányzóhe­lyettessé történt megválasz­tásakor a világ minden tájá-

Next

/
Thumbnails
Contents