Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-02-01 / 2. szám

MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK A csesztvei birtok Madách édesanyjáé; ő döntött úgy, hogy mivel Imre aljegyzőként Balas­sagyarmatra járt be a vármegyei közgyűlésekre, s minden alka­lommal többórás kocsiutat kel­lett megtennie az alsósztregovai családi kúriából, amely messze esett a várostól, költözzön Csesztvére, hiszen onnan csak egy ugrás Balassagyarmat. Ám a rövidebb út csak az egyik in­dok, a látható, a mondható. A másikról még nem beszéltek, de az édesmama már sejtette, hogy nemsokára asszony is kerül majd a csesztvei udvarházba. A szép Fráter Erzsiké. Csesztve az első, az egyetlen, az igazi saját otthon. Itt érik költővé Madách Imre. Közben tudósításokat küld a Pesti Hír­lapnak. Drámaírásra egyelőre nincs ideje. 1846-ban a tisztújí­tó megyegyűlésen Nógrád kato­nai főbiztosává választják. Ez már komoly, tekintélyes állás. Csesztvén az ifjú pár harmó­niában él. Fráter Erzsiké nem­csak gondos feleség, de olykor „kacéran szenvedélyes szerelmi társ”, s ha kell - bár ez a családi boldogság első éveiben ritkán fordul elő -, ha előjön férje régi „mellbetegsége” - figyelmes ápolónő lesz. Feleség és férj naplemente után gyakran kiül a terebélyes nagy fa alá, háttal a kúriának, s órákig Figyelik a szelíd tájat, a nádkucsmás háza­kat, a füstölgő kéményeket. * Madách a csesztvei kúriából élénk Figyelemmel kíséri a nagyvilág eseményeit. A balas­sagyarmati könyvkereskedők zsákszámra szállítják neki a frissen megjelent műveket. A szabadságeszme és a nemzeti polgárosodás rajongó híve lesz. 1848. március 11-én Madách házában tizenegy vármegyei eszmetársa gyűlik össze, ekkor ! és itt határozzák el, hogy a tisz­téről lemondott Károlyi János országgyűlési követ helyett a haladó szellemű, reformpárti Kubinyi Ferencet javasolják. Madách Csesztvén, talán éppen a nagy fa alatt fogalmazza a le­velet, amelyben fölkéri Kubi­­nyit, hogy vállalja a jelöltséget. Amennyire egészsége engedi, Madách részt vesz a forradalom és szabadságharc megyei ese­ményeiben. Katonai főbiztos­ként például az ő nevéhez fűző­dik a nemzetőrség fölfegyverzé­­se. Aztán a csesztvei kúria bé­kés világába is betörnek a törté­nelem kiszámíthatatlan viharai. 1849. február 3-án, régi jó isme­rős, közeli rokon érkezik Balas­sagyarmatra, csak éppen a csá­száriak, a barikád másik olda­lán állók embere: báró Majthé­­nyi László. Ő a főispáni teendő­ket ellátó királyi biztos. A me­­gyegyúlésen azt állítja, hogy mi­vel ezek a mostani fegyveres konfliktusok félreértéseken ala­pulnak, s nemsokára rendeződ­nek, a nógrádi tisztségviselők­nek az alkotmányos rendre, te­hát I. Ferenc Józsefre kell feles­küdniük. Egyhangúan föles­küsznek. Köztük Madách Imre is. És aztán újra a jól ismert ko­csiút Balassagyarmatról Cseszt­vére. A szelíd táj, a dombok kö­zött megbúvó apró falvak. Csak a kéményekből gomolygó füst jelzi, hogy a házakban élnek. Madáchnak most még na­gyobb szüksége van a békére, az otthon melegére. Alig moz­dul ki Csesztvéről. Csak amikor értesül, hogy a császári csapa­tok kivonultak Balassagyarmat­ról, s helyüket azok a nemzet­őrök foglalták el, akiket még ő szerelt föl annak idején, akkor újra bekocsizik a városba. Csak hát kicsi hely ez a Nóg­rád, itt nem él meg, ki sokáig „árulózik”; a jó hivatalnokra pedig szükség van. Alig egy hét telik bele, és a Nógrádban fel­esketett, majd felfüggesztett és hazaárulónak nyilvánított hiva­talnoki kar - köztük Madách - újra ellátja hivatalát. Repetzky kormánybiztos meghirdeti a fegyveres felkelést, s ennek szervezőjének újra Madách Im­rét nevezik ki. A szabadságharc bukása után Madách fegyvert rejteget birto­kán, s hamis útlevelekkel segíti a bujdosókat. A csesztvei ud­varház mindig nyitva áll az ül­dözöttek előtt. így kap szállást Udvardi Péter volt honvédőr­nagy, kire az egész országban vadásznak a császáriak és a be­súgók. Madách csempészi ko­csiján Csesztvéről Pestre, s így segíti Kossuth egykori titkárát, Rákóczy Jánost is búvóhelyhez és jó papírokhoz. Amikor 1852-ben letartóztat­ják, s Pozsonyba szállítják, az első kihallgatások után már sej­ti, régóta szaglászhatnak a csá­szár emberei utána. Madách ügyesen védekezik: a Rákóczy­­ügyet azonnal elismeri, de sem­mi más „titkos kapcsolatról” nem akar tudni. Pozsonyból át­szállítják a pesti Újépületbe, itt a haditörvényszéken a hírhedt Bilkom hadbíró őrnagy próbál­ja kibogozni az „országos ösz­­szeesküvés” szálait. Madách el­len azonban semmi tárgyi bizo­nyíték nincs, szerencsére a csesztvei kúrián tartott házkuta­tás előtt minden terhelő adatot sikerült eltüntetni. 47

Next

/
Thumbnails
Contents