Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-02-01 / 2. szám

ogvacogtató, hideg, őszi napok. Azt mondják, ilyenkor jó behúzódni a kandalló mellé, s ha kandallónk nincsen, ami megeshet, akkor legalább olvasni kellene régi udvarházakról,1 meleg kandallókról. Egyik este Madách Imre válogatott verseit forgatom, Balassagyarmaton adták ki 1983- ban. A csesztvei kúriában születhettek a következő sorok:

Óh de el, de el a kis házküszöbről. Csípős őszi szél fű a hegyekről,

Föl van szítva kandallónk tüze - És körük néhány jó barát vár; Pipafüsttel, tajtékzó pohárnál Majd feledve lesz az ősz szele.

S ha kocogtat olykor ablakunkra Új hasábot hányunk a zsarátra.

És regélünk régi történeteket:

Hű szerelmet, bút, tündérvilágot, Pajzán tréfát, óriási harcot. Melyben egy nagy nemzet vérzett.

\y

' p yM

m|L 1

' Jk _X jTzl A

i v “ M*'

Be y'IA.*'

»11

■Fi' * Wfa 'ÉTjskJL

SETafei ti- ^W Á í

8 1

j ffé f