Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-12-01 / 12. szám

mint háromszáz pap, köztük szerény személyem meghurcol­tatásáról, harcairól, szenvedé­seiről is. Szántó Konrád igaz, fegyveresen nem vett részt az 1956-os „ellenforradalomban”, de buzdított, röpcédulázott, verseket írt, felhívásokat szö­gezett ki, engedte és vitte az ut­cára a fiatalokat. Szóval „uszí­tott” ...- Lehetséges, hogy még 1960- ban is szabtak ki börtönt 1956 „bűneiért"? Diákokkal - tiltott helyen...- 1958-ban érettségizett az én 56-os osztályom, már aki közülük nem menekült ki kül­földre. Nos, 57, sőt 58-ban is előfordultak röpcédulázások, bekerültek bizony a Duna-hi­­dakról vörös zászlók a folyó­ba, s a szálak gyaníthatóan hozzánk vezettek. Konkrétan azonban az 57-es halottak napi megemlékezést írták a rová­somra. November elsejére és másodikára a gimnázium igaz­gatója szünetet rendelt el az­zal, hogy tegyünk valamerre egy rövidebb történelmi kirán­dulást. Egyik gyerekem java­solta, menjünk el a Kerepesi úti temetőbe és nézzük meg Kossuth, Táncsics mauzóleu­mát. Rendben. Már befelé me­net feltűnt a rengeteg rendőr, de mi nem törődtünk velük. Visszafelé egy hatalmas, fris­sen hantolt parcella előtt vitt az utunk, s látom, diákjaim nemzetiszínű kokárdákat tűz­nek ki a kabátjukra. Láttam, valami nincs rendben, de a gyerekeim megsúgták: itt van­nak a forradalmárok eltemet­ve... Jól van, mondtam. Isten legyen nekik irgalmas, de mi menjünk gyorsan tovább.- Ezt vették elő három évvel később, és ezért róttak ki másfél évi börtönt?- A vádpontok között szere­pelt 1958 húsvéthétfője is. A tanítványaim eljöttek hozzám locsolkodni, s beszélgetés köz­ben el-elkotyogták, hogy hol és mikor ragasztottak ki röpcédu­lákat, szedtek le a házakról vö­rös zászlókat, hol próbáltak volna fegyvert szerezni... A bíróságon keményen hangzott a vád: tudtam ezekről, elmu­lasztottam feljelentési kötele­zettségemnek eleget tenni! De hogy képzelik, saját tanítvá-Dr. Szántó Konrád nyaimat jelentsem fel?! A kö­ferences rendi vetkező vád: én ott, akkor, szerzetes húsvéthétfőjén pénzt adtam a ■■■■■■■I fiúknak, hogy április 4-re ké­szítsenek a rendszer ellen han­gulatot keltő röpcédulákat! Ha ez bebizonyosodik, legkeve­sebb öt év börtönt kapok. Ki­derült: az a húsvéthétfő április 4-e utánra esett. Húsvéthétfő hat nappal április 4-e után volt. így, összességében csak másfél évet kaptam, amit le is ültem.- Összefügg az utóbbi évek történeti-kutató munkája sze­mélyes sorsával?- Össze. A börtönben fizika­ilag és lelkileg nagyon sokat szenvedtem. Ott és utána is ál­landó zaklatásnak voltam kité­ve, jellemző, hogy egészen 1988-ig Nyugatra nem kaphat­tam útlevelet. Tudtam, hogy az a rendszer előbb-utóbb meg fog bukni; természetellenes. Csak az ember nem látta any­­nyira a dolgok hátterét, nem tudtam magam sem, hogy a bukás mikor következik be. Újmódi sajtóellenőrök Könyvei közül A meggyilkolt katolikus papok kálváriája ci­­mű, 1991-ben kiadott munkája megdöbbentő hatást váltott ki az olvasók körében. A könyv azoknak a magyar katolikus egyháziaknak, túlnyomórészt felszentelt papoknak a sorsát veszi szemügyre - írja beveze­tőjében a tudós paptanár -, akik valamilyen módon a kom­munista rendszernek lettek ha­lálos áldozatai. Számuk az ed­digi kutatások alapján 165...- Sajátos módon a magát függetlennek vagy liberálisnak nevező rádió, televízió, sajtó a könyvről alig vett tudomást - mondja dr. Szántó Konrád elhallgatta azt. Ennek ellenére rövid idő alatt elfogyott, ezért került sor a második, bővített kiadására. Ebben már százki­­lencvenegy meggyilkolt, áldo­zatul esett papnak állítok em­léket, és érkeznek hozzám leve­lek, telefonhívások újabb ne­vekkel, sorsokkal. Elkerülhe­tetlen lesz sajnos, a harmadik kiadás. Szíves fogadtatásra Egyháztörténelem című mun­kám sem számíthat, mert nem kerülhettem ki a liberalizmus vagy a szabadkőművesség cím­szavakat. Kérem, a szabadkő­művességnek nagyon nagy a befolyása Magyarországon is; a szabadkőművesség nem kis mértékben egyházellenes... Ez az oka annak, hogy az 1983-ig érvényben lévő egyházi tör­vénykönyv 2335. kánonja sú­lyos büntetésben részesítette a szabadkőműveseket. Bár a je­lenlegi törvénykönyv enyhített az előbbi kódex szigorán, az 1374. kánon megparancsolja, hogy az egyház ellen mesterke­dő társaságok tagjait meg kell büntetni.- Napjainkban vitatottabb a liberalizmus tartalma...- Valóban - válaszolja Kon­rád atya magam is elisme­rem, hogy a liberalizmusnak sokféle fajtája és tétele van. Engedje meg, hogy a vélemé­nyemet idézzem a könyvből: „...csak az a világnézeti libe­ralizmus nem fogadható el, amelyik az egyén teljes auto­nómiáját, függetlenségét és ön­­törvényűségét hirdeti, és az embert kivonja Isten és az er­kölcsi törvény tekintélye alól, s ezzel aláássa a társadalmi ren­det. Az a liberális tétel sem áll­ja meg a helyét, hogy a vallás mindenkinek a magánügye, az állam pedig vallástalan, vagy vallásilag semleges, s nem tö­rődhet egyetlen vallással sem... A vallás nem lehet ma­gánügy, mivel az ember termé­szeténél fogva alkotójával, Is­tennel kapcsolatban álló lény, ugyanakkor társadalomban is él, és mint társas lénynek, val­lását mások előtt meg kell val­lani.” DEREGÁN GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents