Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
HAZAI KÖRKÉP SZEMELVÉNYEK EGY PAP-ÍRÓ KÁLVÁRIÁJÁBÓL Hit, tudomány, történelem A budapesti pasaréti rendház alkalmi vendégszobájában hellyel kínál dr. Szántó Komád ferences rendi szerzetes. A nagyváros forgalmának zaja, az élet ideges lüktetése kívül reked a falakon. A mindennapok gondja és öröme azonban nem. Konrád atya a rend hittudományi főiskolájának, valamint a Hittudományi Akadémiának a tanára, egyháztörténetet és egyházjogot ad elő. Pályájának első felében a szentendrei ferences gimnáziumban tanított, 1960-ban letartóztatták és izgatás vádjával másfél évi börtönre ítélték. Szabadulása után nem térhetett vissza tanítványai közé, levéltáros lett. A ma életének 73. évében járó történettudós tucatnyi tudományos munkát jegyez, köztük a katolikus egyház egyetemes és magyarországi történetét feldolgozó háromezer oldalas alapművet.-Az idei esztendő, úgy érzem, különösen eredményes volt - jegyzi meg. - Augusztus végén látott napvilágot Egyháztörténelem című művem, amely valójában tankönyv, a Hittudományi Akadémia levelező tagozatos hallgatói számára készült összefoglaló. Áprilisban kértek fel a megírására, s bizony, júniusra el kellett készülnöm a kézirattal, hogy augusztus végén kijöhessen a nyomdából. Szeptember végén jelent meg A kommunizmusnak sem sikerült című könyvem, amely a magyar katolikus egyház 1945 utáni történetével foglalkozik. Sikerült befejeznem Gizella oratóriumom szövegkönyvét is. Az előzményekhez tartozik, hogy 1988-ban adtam ki egy könyvet, Boldog Gizella, első magyar királyné címmel, Szent István király feleségéről. Azt azután németre is lefordították, németül is megjelent. Olvasván, Vavrinecz Béla zeneszerző, kedves barátom felkért, imám meg Gizella történetét oratórium-szövegkönyv formájában is, ő megzenésítené. Elkészült a szöveg és hozzá a zene is, a kották nyomtatása most folyik. Az ősbemutatója 1993. május 7-én lesz Veszprémben, május 20-án pedig a budapesti közönség a Zeneakadémián hallhatja. Kétórás, hatalmas mű, férfi-, női, gyermek- és vegyeskarra, zenekarra, rengeteg szólóval. Tárgyalások folynak a németországi bemutató kőrútról, a német nyelvű fordítás is készül. Ezenkívül megjelent A meggyilkolt katolikus papok kálváriája című könyvem második, bővített kiadása. Egy esztendő alatt három munka... De hasonló volt az előző év is. Sok volt egy kicsit.- Bocsásson meg atyám, itt a rendházban irigylésre méltó csend van, nyugalom, és olyan hosszúak a napok...- Ráérek, persze hogy ráérek, ha erre gondol. Én mással nem is foglalkozom, csak a tanítással, a lelkipásztorkodással, prédikációval, szentmisézéssel és az - írással. Mindennap fél ötkor kelek és korán fekszem. Megszoktam a korai kelést, a rendben megszoktuk ezt. Áz érettségi után léptem be a ferences rendbe, 1938- ban, ahol az volt a szabály: fél ötkor kelés! Azóta is így van, mindennap, rendbe szedem magam, misézem a kápolnában, reggelizem és munkához látok.- Misézik mindennap?-Természetesen, ez is szapappá szentelésem óta mindennap!- Kivéve, nyilván a börtönéveket...- Persze, ott még gondolni sem lett volna szabad rá! 1960. november 15-én délután szakadt meg az évtizedes rend. Késő délután értem haza Szentendréről, a gimnáziumban aznap tartottuk a negyedévi konferenciát. Alighogy levetem a kabátom, keresnek telefonon. Azt mondja egy durva kamaszhang: Konrád atya? Igen. Tényleg Konrád atya? Igen! Erre lecsapta a kagylót. Húsz perc múlva vagy ötven rendőr-ávós körülvette a rendházat, heten bejöttek a szobámba, két tanúval, mutatták a letartóztatási parancsot és elvittek.- Pedig 1960 Kádár szerint már a „boldog békeidő" volt...-Az utolsó nagy papi pert 1961-ben rendezték meg Kádárék, könyveimben is szólok erről, az én perem ennek mintegy a bevezetője volt. Az én „tiszteletemre” jött ennyi ávós, illetve volt ávós.-Akkor ön nagyon veszedelmes ember lehetett...- Ma már ősz vagyok, csúnya vagyok, öreg vagyok, de akkor fekete hajú, magas, jó megjelenésű, javakorabeli, erős férfiember voltam. És szerettek, tiszteltek, felnéztek rám a tanítványaim. „Az ilyen pap veszedelmes.” Különösen az, ha már 56-ban is felhívta magára a figyelmet. Jövőre jelenik meg, szándékom szerint, életem egyik főműve, A katolikus egyház és az 56-os forradalom címmel. A mintegy félezer oldalas nagy munka felöleli a forradalom és az azt követő megtorlás esztendeit, a papság szerepét, és írok benne több 55 A vallás nem lehet magánügy, mivel az ember természeténél fogva alkotójával, Istennel kapcsolatban álló lény, ugyanakkor társadalomban is él, és mint társas lénynek, vallását mások előtt meg kell vallani. bály! 1944, 55
