Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
Jos, Gemerská Hőrka.) Könyvünk azonban ennél sokkal többet tud. A mintegy 14 100 önálló szócikkből megtudhatjuk, hogy a helység milyen megyében van, a kötetben közölt térképek melyikén található, az 1910-es népszámláláskor hány lakosa volt, annak milyen volt a néprajzi megoszlása, továbbá a szócikk utal az idegennyelvű névváltozatokra (olykor a település latin nevét is közli), s végül megadja, hogy jelenleg melyik országhoz tartozik. A szótárban megtalálhatjuk a történeti Magyarország Horvát-Szlavónország nélküli területének összes helységét, Horvát-Szlavónország városait, vármegyei és járási székhelyeit, továbbá a magyarok által is lakott településeit (az 1913- as magyar helységnévtár alapján), ezen-Színház A klasszikusok mindig megbízhatóak. A színház bizton számíthat rájuk. Két okból is. Darabjaik nagy szerepeket kínálnak színésznek, színésznőnek, s nagy lehetőséget nyújtanak a rendezőnek, díszlet- és jelmeztervezőnek. Másfelől pedig olyan gondolatokat fogalmaznak meg, amelyeknek érvényessége kortalannak tekinthető. Nehéz időkben ezért lehetett több, mint egyszerű színielőadás egy-egy klasszikus színrevitele. Gyakran volt bátor tett Szophoklész, Shakespeare vagy Schiller megszólaltatása; a régi kokívül a történeti Magyarország területén 1913 óta alakult azon helységeket, amelyeknek magyar nevük (is) van. Tartalmazza még a mai Moldva csángó-magyar vonatkozású településeit is. Mindezeket megkereshetjük a térképen, a függelékben lévő 41 térképlap segítségével. Statisztikák, mutatók és részletes, mindent megmagyarázó, magyar és német nyelvű bevezetés egészíti ki s teszi a kötetet azok számára is használhatóvá, akik magyarul nem értenek. A kötet így jóval többet ad, mint amit címe ígér. Nemcsak helységnév-azonosító szótár, hanem ugyanakkor a szétszóratáshan élőm magyarság leltára is. A majd’ hetedfélszáz oldalas szótár 980 Ft-os áron megrendelhető a kiadónál (Balassi Kiadó, H-1023 Budapest, Margit u. 1.) A. G. rok szerzői a mai nézőnek üzentek. Sokszor élt ezzel a megoldással az elmúlt évtizedekben a magyar színház is. Mára ez a fajta, áttételes üzenetküldés fölöslegessé vált, hiszen a színpadról is nyíltan kimondhatok a gondolatok. A klaszszikusoknak mégis helyük van a színházak műsorán, irodalmi - esztétikai értékük okán, s azért is, mert minden új színházba járó nemzedéknek meg kell ismerkedni a drámairodalom legfontosabb értékeivel. E meggondolások (is) vezethették a budapesti Nemzeti Színházat, amikor úgy döntött: műsorra tűzi Friedrich Schiller tragédiáját, a Don Carlost. A mű évtizedek óta nem szerepelt a Nemzeti bemutatói sorában. Más színházakban sem gyakran játszották. Emlékezetes egy elég régi, 1974-es, kecskeméti előadása, amelyben Gábor Miklós alakította II. Fülöp spanyol királyt. A rendező Ruszt József volt. A december 4-i bemutatót a Nemzetiben vendégrendező állítja színre. Dieter Löbach Németországból érkezett, s ott az aacheni színház igazgató-főrendezője. Igen érdekes a szereposztás. II. Fülöpöt Bessenyei Ferenc'játssza. Meglepő, de a művész, hosszú pályafutása során alig találkozott Schiller drámáival. Fülöpöt sosem játszotta. Színészi alkata a garancia rá, hogy ez a Fülöp nem szánandó vénember lesz, hanem robusztus uralkodó, aki élet és halál ura, de a szenvedélyeknek és a gondolatoknak ő sem parancsolhat. Külön érdekesség, hogy az elmúlt hetekben Bessenyei két jelentős - és' homlokegyenest eltérő - szerepet is alakított: Kecskeméten Hauptmann drámájában, a Naplemente elöttben ő volt Clausen tanácsos, az Operett Színházban pedig - a majd’ 60 év után újra pesti színésznővé lett Rökk Marika oldalán - a Kálmán Imre-operett, a Marica grófnő Dragomirját játszotta. A Don Carlos főbb szerepeit egyébként a következők játsszák: Don Carlos Végh Péter, Posa márki Ruháid Ödön, Erzsébet Bartal Zsuzsa. (takács) Schiller: Don Carlos A hadtörténet házában Kortárs képzőművészeti kiállítás Az Országos Hadtörténeti Múzeum új utat keresve megpróbál felzárkózni a modern múzeumokhoz, s az eddig megszokott hadtörténeti anyagon kívül önálló képző- és iparművészeti tárlatoknak is otthont ad. Az 1920-as években megkezdett gyűjtés során komoly egyenruhakép-kollekció, a magyarországi várakról készült metszetek, számos 1848-49-es csatakép, első világháborús műalkotás, eredeti rajz, akvarell, olajkép került a múzeum birtokába. Ezek közül is említést érdemelnek Mednyánszky László frontrajzai és vázlatai, Vaszary János számos grafikája, de Berény Róberttól. Bíró Mihálytól, Fényes Adolftól, Frank Frigyestől, Márffy Ödöntől, Nagy Istvántól, Pór Bertalantól, Rippl-Rónai Józseftől, Scheiber Hugótól, Zádor Istvántól - hogy csak néhány ismertebb nevet emeljünk ki - is őriznek alkotásokat. A múzeum azt tervezi, hogy ezt a páratlan értékű együttest 1993-ban bemutatja majd a nagyközönségnek. Ezúttal a múzeum most szerveződő művészeti gyűjteményét láthatják az érdeklődők jövő év március végéig. A Megbékéléseink című kortárs képzőművészeti tárlat hat teremben és az újonnan helyreállított kőburkolatú udvaron, közel 700 négyzetméteren 105 magyar és külföldi művész 180 festményét, szobrát, fali textiljét mutatja be. A cím nem témát jelöl, „hanem egy lehetséges jövő felé vezető út gondolati felvetése, amely a megbékéléseink és a harcaink logikus egymásrahatásából eredő aktív továbblépést fogalmazza meg" - ahogy dr. Marosi Ilona, a kuratórium elnöke mondta. Ehhez kapcsolódott a főigazgató, dr. Korsós László ezredes is gondolataival, miszerint „ebben az évszázadban kilenc rendszerváltást éltünk meg, s ennek traumatikus jegyei óhatatlanul ott vannak a mozdulatainkban... Keresni kell a megbékélés útjait, tiszteletben tartva a másik jogát a szabad útválasztásra...” CSORBA MÁRIA
