Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 42 Könyvkóstoló kiadókról se feledkezzünk meg: az Akadémiai megjelenteti a dig három külön kötetben Móricz Zsigmond £><te7y-trilógiáját, s a világhírű filmrendező, Ingmai Bergman ön-Szép és jó szokása a magyar kiadóknak, hogy karácsonyra sok új könyvet jelentetnek meg. Könyvet ajándékozni nemes gesztus. Az értékes szépirodalmi vagy művészeti kiadvány kettős örömet szerez a megajándékozottnak, mert hiszen a szép könyv önmagában is érték, de érték az is (és azért ez a nagyobb), ami benne foglaltatik. 1992 karácsonyára nagyon sok újdonsággal jelentkeznek a kiadók. S nemcsak a régi, patinás cégek, amelyek közül sajnos több is komoly anyagi gondokkal küszködik. Számos új, kis kiadó kezdte meg műfeltett szándéka az értékek őrzése és terjesztése. Az ő karácsonyi ajánlataik közül említsünk most néhányat. Mindenki ismeri a Cserépfalvi Kiadó nevét. Remek kiadványuk a Párhuzamos világtörténet diákoknak. Két és fél négyzetméter területen mutatja be az emberiség történetét, az őskortól napjainkig, képes illusztrációk kíséretében. S hogy miért a területjelzés? Mert a könyv tulajdonképpen leporelló, azaz kihajtogatható lapokból áll, s így válnak áttekinthetővé a különböző, de egy időködését az utóbbi pár évben. Szerencsére ezek között sok olyan található, melynek ben történt események. Nem kevésbé érdekes a Park Kiadó Képes gyermekenciklopédiája. 664 oldalon, 3500 színes ilusztrációval tájékoztat mindenről, ami egy általános iskolás korú gyermeket érdekelhet- de jól kisegíti a szülőket is, ha a gyerekek kíváncsi kérdéseket tesznek fel. A Tulipán Kiadó a sajátosabb érdeklődés kielégítésére adja ki az A magyar föld szentjei című kötetet. Szentjeink az ország történetének alakítói is voltak, így életrajzuk egyben történelmünk rajza is. A Könyvesház Kft. négy díszes kis kötetben jelenteti meg Arany János balladáit- Zichy Mihály híres illusztrációival. A kötetek érdekessége méretük is: 98 x 81 milliméteresek, s a négy könyvecske egy dobozban kap helyet. Érdekesnek ígérkezik a Gulliver és a Lilliput Kiadó A Biblia kézikönyve című kötete. 450 fénykép, 70 térkép, 20 táblázat segíti a 700 oldalas kötet olvasóit, hogy eligazodjanak abban a hatalmas és roppant széles körű anyagban, amit a Biblia tartalmaz. S hogy azért a nagy The Times hatalmas világtörténelmi atlaszát, a Helikon egyetlen kötetben Shakespeare összes drámáját és versét, az Európa pevallomás-kötetét, pék címmel. Az idei karácsonyi könyvvásáron több mint 250 kiadvány jelenik meg. (t. i.) A szétszórt magyarság leltára „... azon nemzet, mely emlékeit veszni hagyja, azzal saját síremlékét készíti." Ennek az Ipolyi Arnoldtól származó gondolatnak a jegyében, ötévi munkával állította össze Lelkes György helységnévazonosító szótárát. (Magyar helységnévazonosító szótár. Budapest, 1992.) A helységnév ugyanis nemzeti érték. Olykor, sajnos, már csak nemzeti emlék. Ez a szótár azonban nem csupán emlékeket őriz, nem csupán a különféle kutatók segédkönyve lesz. Gyakorlati, mondhatnánk mindennapi haszna is könnyen belátható. Hányán jöttek már zavarba, ha egy román kiadású térkép akadt kezükbe, és szerették volna megkeresni rajta például Bartók Béla szülőfaluját, Nagyszentmiklóst, vagy egy felvidéki cseh térképen a különleges nevű Lándzsásötfalut. De ugyanígy említhettük volna Kemény Zsigmond szülőhelyét. Alvincet, vagy a felvidéki Özörényt, esetleg a Hadikfalvákat. Azokból ugyanis a történelem során kettő is alakult: az egyik még Bukovinában, a másik Bácskában, s az egyiknek mai neve Dorne§ti, a másiké Rastina. (De hogy az előbb említett helységekről se feledkezzünk el, azoknak a térképeken található nevei a következők: Sinnicolau Maré, Hőrka, Vin(u de de
