Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
versenyző. Elég, ha magyarnak vallja magát? Vagy bizonyítania kell magyar származását? Véleményem szerint is négyévenként kellene megrendezni a játékokat. Legalkalmasabbak lennének talán az olimpiai játékokat megelőző esztendők, ezekben világbajnokságot sem rendeznek. Ami lényeges: az első ilyen játékot feltétlenül Magyarországon kellene megrendezni. Javasolom, hogy a versenyszámok közé feltétlenül be kell iktatni tipikusan magyar, a nemzetközi sportéletben eddig ismeretlen sportokat. Nevezhetnénk őket esetleg Toldi Miklós versenyszámoknak; ilyen lehetne például a petrencerúd-tartás, a malomkeréknyomás vagy -dobás. A versenyeket színesítené kulturális verseny vagy bemutató: ének, tánc, zene, artisztika, fafaragás és egyebek. EGEI SÁNDOR OFFENBACH, NÉMETORSZÁG BARONESSE MINT CUKRÁSZINAS Bizonyára kevesen tudják, hogy báró Korányi Frigyes, a magyarországi kísérleti belgyógyászat megalapítójának, a tbc elleni küzdelem hazai vezéralakjának unokája, s a másik báró Korányi Frigyes, a pénzügyminiszter lánya 1931- ben cukrászinasként kezdett dolgozni a Ruszwurmnál, és 1932 augusztusában kapta meg segédlevelét. Hogy mi lett a sorsa - nem tudjuk. Talán akad valaki az Új Magyar Hirek olvasói között, aki ismeri báró Korányi Blanka életútját. DR. DRAVECZKY BALÁZS, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója BUDAPEST, FORTUNA U. 4. 1014 INFORMÁCIÓS IRODÁRA LENNE SZÜKSÉG! Örömmel olvastam 1991. évi áprilisi számuk Sajtótükör rovatában a Franciaországban élő Bakonyi József javaslatát, amely szerint a külföldön élő magyaroknak ma már nem a hazai kérdésekkel kellene foglalkoztok, hanem lakóhelyi kapcsolataik segítségével az utódállamokban élő magyarság érdekeinek védelméért kellene küzdeniük. Bakonyi úr javasolja egy nemzetközi sajtófigyelő szolgálat megszervezését is e cél érdekében. Én már jó néhány éve angol nyelven végzek ilyen tájékoztató munkát az USABáró Korányi Blanka segédvizsgáját követő bankettje, 1932. augusztus 1-jén Az Új Magyar Hírek postarovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. ban és Kanadában. Egyelőre egyénileg. De megpróbálom meggyőzni az itteni magyar szervezeteket, hogy állítsunk fel egy információs irodát, az újjászerveződő Magyarok Világszövetsége és a magyar külképviseleti szervek bevonásával. Örülök, ha az Új Magyar Hírekben szó esik a magyar kisebbségekről. Kívánatosnak tartanám egy állandó rovat - talán Magyar Kisebbségek lehetne a címe - kialakítását történeti tények és adatok közlésére. Ezeket az információkat a világban szétszórtan élő magyarok - az illető ország nyelvére lefordítva - közvetlenül a helyi közvélemény tájékoztatására használhatnák fel. BETHLENDY GYÖRGY ny. atommérnök, a New York Academy of Sciences tagja FORT LAUDERDALE, FL, USA TÁMASSZUK FÖL A MONARCHIÁT? Pusztaszeri László cikke az Új Magyar Hírek 1991. augusztusi számában érdekes volt. A Szent Istvánnal kapcsolatos írás utolsó mondata, hogy Magyarországon még jó ideig nem lehet a paternalizmus történelemfilozófiai alapelvének figyelmen kívül hagyásával kormányozni, rendkívül elgondolkodtató. Ezzel függ össze kérdésem: Szüksége van-e a magyar népnek Habsburg Ottóra? Szerintem igen. A 48-as forradalom - amelynek jelentős eseménye volt Petőfi Sándor Nemzeti dalának megszületése - után a Haynau-, majd a Bachkorszak következett. Ezek után a kiegyezés kedvező változásokat hozott. Bécs és Budapest ezt követően sokáig összetartozott. A németekkel is hosszú időn át megosztottuk történelmünket. Szerintem, ha mi barátokat keresünk, mert kell keresnünk, akkor több segítséget várhatunk az osztrákoktól és a németektől, mint a Trianont osztó nagyhatalmaktól. Egy új alapokra épült Osztrák-Magyar Monarchia esetleg az Európai Gazdasági Közösségbe való felvételünket jelenthetné kedvező feltételek mellett. Manapság az országok szövetségekbe tömörülnek, s amelyek most kimaradnak, azok egyben le is maradnak majd. A kérdés az, hogy akik ma a hatalmat a kezükben tartják, mennyire osztják véleményemet. Habsburg Óttó gyakori látogató Magyarországon. Fogadjátok öt magyaros, baráti vendégszeretettel ! BANK ZOLTÁN PETERBOROUGH. KANADA Bank Zoltán első kérdésére: szüksége van-e a magyar népnek Habsburg Ottóra, szerintem is igen a válasz. Nem ilyen egyértelmű azonban a felelet arra, hogy szükség van-e királyi vagy másfajta paternalizmusra, illetve hogy hasznos lenne-e a magyarságnak, ha az Osztrák-Magyar Monarchia feltámadna halottaiból több mint 70 esztendő után. Nem érdemes most olyan spekulációkba bonyolódni, hogyan ünnepelné Magyarország március 15-ét egy Osztrák-Magyar Monarchia tagállamaként, az pedig a közgazdászok és a gazdaságtörténészek feladata lenne, hogy elemezzék: vajon megvannak-e az államközösséghez szükséges előfeltételek az egykori tagországok között - hiszen nemcsak hazánk tartozott az államszövetséghez, hanem Ausztria örökös tartományai, Cseh- és Morvaország, Galícia, Bosznia-Hercegovina stb. és a Magyar Szent Korona országai, Horvát-Szlavónország, Erdély stb. is -, s hogy ezek a részek kívánnak-e csatlakozni az elképzelt államalakulathoz. A kérdés persze „szónoki”, a válasz előre megadható. Elgondolkodtató a közös történelmi múltra való hivatkozás is. Hogy a trianoni gyászos döntés megszülessék és a második világháborút követően megerősíttessék, ahhoz a Bank úr által említett szövetségeseknek be kellett rángatniok Magyarországot egymás után két háborúba. Habsburg Ottó egyébként e közösségek egyik jelentős vezető testületének, az Európa Parlamentnek a tagja, s nem a kis regionális szövetségek híve, hanem a páneurópa-mozgalom vezetője, aki mindennemű trónigényéről 1961- ben lemondott. A szerkesztő
