Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-12-01 / 12. szám

A frissen elkészült kollégium Tanítók és tanulók egy hosszú lánc szemeit alkotják A hagyományok mellett a modern ismeretek megszerzésére is nagy gondot fordítanak A kisebb diákok és az Akadémia hallgatói együtt vettek részt mindenben, tudták, hogy egy nagy kö­zösség tagjai. Az énekkar, az ünnepségek, a nagy hirű legációk mind tovább épí­tették az együvé tartozás hagyományát. Ez volt az, ami halhatatlanná tette Pá­pát, a közös múlt által vált az egyház veteményeskert­jévé, ugyanakkor egy magas színvonalú nemzeti, euró­pai művelődés színterévé, Kövi Zsolt főigazgató FOTO: CSIGÓ LÁSZLÓ az alkotás és a gondolkodás szabadságának képviselőjé­vé. A rákényszerített hallga­tás ezt a hagyományt a haj­dani hallgatók, tanárok lel­kében őrizte tovább. 1991- ben pedig újból a felszínre bukott a nagy múltú iskola. Immár két évfolyam, há­rom-három párhuzamos osztályában folyik a tanítás a régi falak között. A gim­názium nem költözött kor­szerűbb, fényesebb épület­be. A 260 diák újra átélheti a kiválasztódás lehetőségé­nek súlyát. Eperfás sapká­jában újra menetelhet, sza­valhatja a Nemzeti dalt, énekelhet az iskola énekka­rában. Az újraszületett Képzőtársaság Érdemköny­vébe belekerülnek a jövő íróinak, tudósainak, művé­szeinek „kezdeményei”, a hagyományos tornaverse­nyeken, akár nagy elődeik, összemérhetik erejüket a fiatalok. Az iskola alapítvá­nya, éppúgy mint régen, anyagilag is kész támogatni a tehetséges tanulókat. Nemsokára megnyitja ka­puit a Teológiai Akadémia is, és kezdetét veheti a legá­­ció, a lelkésznövendékek prédikációja. Talán kis idő elteltével visszatér a pápai kollégium egész hangulata, és a diá­kok Petőfi nyomdokain ha­ladva be-betérnek a Gyimót felé vezető út melletti „Ho­­doska” vendéglőbe, ahol a bor mellett kuglizni is lehet, na és persze beszélgetni ar­ról, ami volt, és arról, ami eztán lesz. És ha az ember elmélkedésre vágyik, beme­het a könyvtárba és kiveheti „Az Eltűnt idők nyomá­ban”-!. *- Miben volt más, rendkí­vüli a pápai Református Kol­légium - kérdezem Kövi Zsoltot, a Református Kol­légium igazgatóját, volt pá­pai diákot.- A történelem viharos évszázadai által alakított szellem az, amiben Pápa a legnagyobb volt. Van is erre egy mondás: teher alatt nő a pálma.- Kik támogatják az Alma Mater újjászületését?- A pápai „öregdiákok” hivatalos szervezete ezalatt a negyven év alatt is tartot­ta a kapcsolatot az utódis­kolával, most konkrétan se­gíti annak működését köny­vekkel, alapítványokkal. Példájuk bizonyítja, nem le­het elszakadni ettől a kö­zösségtől. A kapukat még meg sem nyitották, már lét­rejött a Mándi Márton Ala­pítvány, amelyre jelentős pénz folyt be. A külföldön élő pápai diákok is felka­rolták a Kollégium ügyét. Amerikában, Svájcban, Hollandiában, Németor­szágban van alapítványunk.- Mit kíván az eljövendő 460 évre?- Azt szeretnénk, hogy ez a kollégium két lábon áll­jon, működjön minden in­tézménye, ami korábban megvolt.- Mit szól ehhez az önkor­mányzat?- Á fontos csak az, hogy ne gördítsenek „elénk” aka­dályt. Be kell bizonyíta­nunk: érdemesek vagyunk a bizalomra. A nemzet, a re­formátus egyház, a Művelő­dési Minisztérium és sok külföldi támogató szívén vi­seli sorsunkat.- Tehát lesz új pápai Alma Mater?- Már bimbódzik, és ki fog nyílni. BÚZA NOÉMI

Next

/
Thumbnails
Contents