Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
A recski emlékkő és alkotója 10 A recski emlékkő - még Villányban FŰZI ISTVÁN FELVÉTELE mint megláttam a helyszínt a hegytetőn, a Mátra Bükk felé eső oldalán, mindjárt megszületett bennem a plasztika terve és elhelyezésének lehetősége. Azután még számtalan variációt találtam, de mindig visszatértem az eredeti gondolathoz - mondja Farkas Ádám szobrászművész, a recski emlékkő alkotója.-Mi inspirálta azon a helyen ?- A recski fogolytábor helyén minden barakkot elbontottak, minden árulkodó nyomot eltüntettek. Az egész területet beültették fenyővel. Ezért is fontos, hogy legyen ott egy jel, egy emlékkő, amely emlékeztet, felidéz és megrázóvá teszi a találkozást. ^ Ez az emlékkő két nagy, mészkőből faragott, törött rácsból és egy csiszolt gránitgömbből áll. A kompozíció fizikailag is nagy méretű: 12 és fél tonna súlyú és 700 x 240 x 70 centiméteres. A képi szimbólum egyszerű, közérthető. A rácsok a bezártságot, a széttört rácsok ennek megszűnését jelentik, s a köztük felmagasló gömb az életet, a tökéletességet. És hogy mi érzékelhető még a műben, azt Farkas Ádám ekképpen fogalmazza meg:-A mesterséges, életidegen rendszert - a börtönt, tágabban a bolsevizmust - maga az élet, a tökéletességre való törekvés töri széjjel. A mészkőrácsok egy panelház elemeihez is hasonlóan megsüppedve állnak a hegytetőn, jelezve, ezek a megkötöttségek eltűnnek, elsüllyednek.- Fűzi valamilyen személyes emlék is Recskhez?- Ha Recskhez nem is, de a rendszerváltozáshoz, a szocializmus megszűnéséhez igen. Főleg lélekben. Azzal nem szívesen kérkedem, hogy apám a Nagy Imre-kormány minisztere volt 56-ban. Ezt nem is tudták a recski szövetségben, amikor benyújtottam a tervemet.- És miért éppen Recskre készített szobrot? - faggatom a Szentendrén élő művészt.- A Baranyai Alkotótelep japán-magyar szobrász szimpóziumot szervezett. Erre, mint Villányban gyakran megfordult kőfaragót, engem is meghívtak. Ott merült fel az ötlet, hogy készítsünk szobrokat a lebontott politikai emlékművek helyére. Huszonnyolc lehetőség közül választhattunk. Végigjártuk a helyszíneket. És amikor megláttam a dombot, rögtön megfogott. Jelentkeztem a tervvel, és mivel a recski szövetségnek is tetszett, elfogadták. Recsken már jó egy éve szerettek volna emlékművet emelni, de anyagiak híján erre nem kerülhetett sor. Most, a szimpózium japán szponzorainak segítségével elkészülhetett a mű.- Hogyan?- Villányban faragtam, kilencvennapos megfeszített munkával, főiskolás hallgatóim segítségével. Hajnaltól késő estig dolgoztunk azzal a bizonyossággal, hogy jó művet alkotunk. Huszonhárom éves szobrászi pályafutásom legélvezetesebb feladata volt. És a legnagyobb szabású is. Szellemiségében és amúgy is, merthogy többnyire kisebb méretű plasztikáim vannak.- Hogy került Recskre a hatalmas súlyú szobor?- Morvay Ferenc, a kazánkirály szállította saját kamionján.-Es a szimpózium többi alkotásának mi lett a sorsa ?- Három japán és négy magyar szobrász dolgozott két hónapig Villányban. Iszai Amentia japán művész, aki az egész akció kitalálója, lelkes támogatója, olyan japán szponzorokat nyert meg az ügynek, akik 40 ezer dollár értékű szerszámmal, szupertechnikával szálltak be. Így készülhetett el a recski emlékmű és a többi szobor. Iszai Amemiáé Egerbe, egy másik japán szobrász munkája Kecskemétre, a magyar művészek alkotása Ceglédre, Ózdra került. És mivel még meglehetősen sok város vár lebontott emlékműve helyére szobrot, tovább folytatódik az akció. További japán és más külföldi segítséggel. KÁDÁR MÁRTA
