Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
HAZAI KORKÉP A RÉGI KÍNAIAK ÉS A MISKOLCIAK SZERINT A zene öröm Nagyváros. A főutcán, a napos oldalon, fürtökben hullámzik az ifjúság. Egy egyetemi város vidám, őszi arca tekint a vendégre. Miskolc fiatalodik. Az állami egyetem idén bölcsészkarral bővült. A Miskolci Bölcsész Egyesület pedig, amely elsőként alakult az országban azzal a céllal, hogy alapítványi egyetemet működtessen, az idei évet végre önálló otthonban kezdhette. A város vezetősége - méltányos bérleti díj fejében - az egyesület rendelkezésére bocsátotta az egykori gyáróriás, a Dimag néhány, fölöslegessé vált épületét. A bölcsészegyesület az idén érdekes kezdeményezéssel hívta föl magára a figyelmet: zeneirodalom, ének-zene, népzene szakot indított. (Tanszakvezető: Dr. Újfalussy József.) A mintegy negyven hallgató most ismerkedik egymással, tanáraival s az egyesület vezetőivel. Még nagy az izgalom, sok a bonyodalom. A születés utáni percek ezek. Kedves Tamást, a vezető tanárok egyikét arra kérjük, mondja el, hogyan is született az új tanszék ötlete.- Én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni konzervatóriumában tanítok. Egy alkalommal Miskolcon jártam, s meghallgattam a bölcsészegyesület által szervezett koncertet. Itt találkoztam először Gyárfás Ágnessel, az egyesület elnökével. Arról beszélgettünk, hogy a zenészképzésben mennyi még az ellátatlan feladat. Megoldatlan például a zongorakísérő korrepetitorok és a kamarazene-tanárok képzése, de hiányoznak a szakszerű stílusismerettel rendelkező együttesvezetők is, akik a hagyományőrzést nem homályos sejtések alapján, hanem megfelelő szakismerettel végzik. Senki sem foglalkozik a népzenészek magas fokú elméleti oktatásával, pedig itt sem csak a gyakorlat teszi a mestert...- A megoldatlan feladatok közül mit tud vállalni ez az új szak itt a miskolci bölcsészeién ?- Kidolgoztuk a zeneirodalom tanításának korszerű módszereit. Azért ez a legfontosabb feladat, mert ma Magyarországon általában énekkarvezetők, zongoratanárok tanítják a zeneirodalmat. Pedig az nem elég, hogy valaki ismeri a gyakorlatot, nagyon lényeges az elméleti műveltség is. Mi itt arra vállalkoztunk, hogy nemcsak bevezetjük a hallgatókat a zeneirodalomba, hanem azt is megtanítjuk nekik, hogyan lehet ezeket az ismereteket átadni. Én magam művészetfilozófiát, zeneirodalmi ismereteket és kamarazenét fogok tanítani.-Az ön életében a zeneelmélet és a hangszeres gyakorlat szorosan összefonódik. Nemcsak tanít, de szólistaként is gyakran pódiumra lép.- Igen, ezt az egységet szeretném itt a bölcsészeten is megvalósítani: nem akarok hűtlen lenni sem a zeneirodalomhoz, sem a gordonkához...- Mit tapasztal, itt, Kodály országában érdeklődnek-e még az emberek a zeneirodalom iránt?- Egy évtizede tanítok a debreceni nyári egyetemen. Megfigyeltem, hogy a résztvevők különösen a magyar zenéről szeretnének részletes, hiteles ismereteket szerezni. A külföldi résztvevők pedig leginkább a magyar zenéről szóló szemináriumot látogatták. Tervezzük, hogy itt a miskolci bölcsészeten is rendeznénk hasonló szemináriumokat. Azt szokták kérdezni tőlem a hallgatók: fölöslegessé válik-e egykor a zene? Hogy válhatna fölöslegessé? A zene elválaszthatatlan az emberi minőségtől. A zene - ahogy Hszün-ce írja - voltaképpen öröm. Amit pedig az emberi természet követel
