Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
A könyvtár költözéstörténete Széchényi első adománya mintegy 7000 kötetet, 730 kéziratos művet, 40 kötegnyi térképet, valamint metszeteket, pénzérméket és címerképeket tartalmazott. A gyűjtemény 1803-ban Pesten, az egykori pálos kolostorban nyert elhelyezést. A könyvtár történetének első korszaka a sorozatos költözések jegyében telt el. Kétszer költözött a bibliotéka a napóleoni háborúk miatt, közben a pálos kolostorból új helyre, az egyetem épületébe került a könyvtár. Amikor megszületett a Nemzeti Múzeumról szóló törvény (1808), és a bibliotéka annak része, egyik tára lett, megkezdődött a méltó múzeumi palota építésének zetését is közpénzekből - az Egyetemi Alapból - kívánta fedezni. A királyi hozzájárulást ezekhez kérte. Ezzel lényegében örökre biztosította nemcsak a gyűjtemény megmaradását, de fejlődését is. Az uralkodó 1802. november 26-án hagyta jóvá folyamodványát, a Széchényi Országos Magyar Könyvtár - ez lett hivatalos neve - ezzel megkezdte önálló intézményi életét. Fent: Zrínyi Miklós munkájának címlapja Történelem gobelinben elbeszélve előkészítése. József nádor 1813-ban vásároltatta meg a Batthyány-kertet, a múzeum mai épületének telkét. A kertben álló villa adott otthont a múzeumnak és a könyvtárnak 1838-ig. A tavaszi borzalmas pesti árvíz az addigra már több tízezerre gyarapodott könyvtári állományt, illetve a többi tárat is veszélyeztette. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült a kincseket biztonságba helyezni, de a villa olyan súlyosan megrongálódott, hogy ki kellett költöztetni az épületből a különböző gyűjteményeket. Akkor már egy éve épült Polláck Mihály tervei szerint a telken a múzeum palotája, így csak ideiglenes költözésről volt szó, de immár negyedik otthonába, ezúttal a Ludoviceum épületébe került a könyvtár. Széchényi míg élt, gondját viselte a bibliotékának, az alapítást követően is bőkezű adományokkal gyarapította állományát. De elmondhatjuk, az egész nemzet szívügyének tekintette a könyvtár és később a múzeum sorsát. Nemcsak adományokban mutatkozott ez meg. Érdemes megemlíteni, hogy a múzeumi palota elkészülte után a belső berendezésben is mekkora szerepe volt a nemzeti összefogásnak és áldozatvállalásnak. A könyvtár díszterme - a Széchényi-terem - reprezentatív berendezésére 1859-ben Bohusné Szőgyény Antónia kezdeményezésére hölgybizottság alakult. Az országos gyűjtésből befolyt 25 000 forintból 1865-re készült el a faburkolatú díszes terem, melynek mennyezetét az ország és a társországok, peremét pedig a vármegyék és a városok címerei díszítik. Az egyik falra került Johann Ender bécsi festőművész Széchényi Ferencet az aranygyapjas rend öltözetében ábrázoló egész alakos festménye, kezében az alapítólevéllel. Román kísérlet Az 1867-es kiegyezést követően a könyvtár életének kiegyensúlyozottabb korszaka kezdődött. Az állami költségvetés vált a bibliotéka fenntartójává, ami persze, tudjuk, soha nem elég, de azért lehetővé tette a megnövekedett használói igények kielégítését, a könyvtár működését. A bel-
