Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

MÚLTUNK TÖRTÉNELMÜNK

Volt egyszer egy millennium

VÁSÁRI ANZIX

Sorozatunk első részében arról esett szó, hogyan zajlott a 100 évvel ezelőtti készülődés, miként nyitotta meg a millenniumi kiállítást Ferenc József, és milyen volt az esemény sajtóvisszhangja. Folytatva az 1896-os esztendő krónikáját, nemcsak a vásár forgatagába szeretném elkalauzolni olvasóimat, hanem dédapáink hétköznapjait is fel szeretném idézni.

A világkiállítás megnyitójának napján adják át például a közönségnek a Vígszínházát a Lipót körúton. A megnyitóra Barna Izsó, a színház karmestere írt nyitányt, aztán Kozma Andor verses prológja hangzik el, végül Jókai háromfelvonásos vígjátékát adják elő. A darab érdekessége, hogy cselekménye az ezredévi ünnepségek alatt játszódik. Május hatodikán a király is meglátogatja az új színházat, és hosszan parolázik a direktorral.

Stefánia özvegy trónörökösné látogatást tesz a Fehér Kereszt Egyletben, ahol a nagy, tiszta udvaron háromszáz gyermek játszik dajkáik felügyelete alatt.

De még a gyermekzsibongásnál is hangosabb a zaj a Városligetben, ahol 520 ezer négyzetméteren 230 új épületet emeltek a kiállítás szervezői. A legnagyobb sikere az úgynevezett Magyar falunak van. Látható itt Sáros megyei tót, Vas megyei vend, Bereg megyei

rutén, Temes megyei bolgár, Torontál megyei szerb, Krassó-Szörény megyei oláh, Szeben megyei szász, Brassó megyei csángó ház; Fejér megyei cigánysátor, palóc és kalotaszegi porta, szegedi csárda és breznóbányai juhászkunyhó.

Néhány lépésnyire a falutól ott áll a sorsjegyárusító pavilon, és a Haggenmacher cég sörcsarnoka, Trattner balatoni csárdája, tengeri akvárium polipokkal és cápákkal, a Nobel Dinamitgyár és Berger Adolf vasbútorgyáros pavilonja. Megtekinthetőek Edison fonográfjai, Törley József pezsgői és Thonett székei. Kiállít az Arany-