Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

I könyv és a Millió Fillér, az ipari cégek és az Emberba­ráti Egyesületek Szövetsé­ge. Hetedikén Erzsébet ki­rályné mellőzve minden protokollt, váratlanul meg­jelenik a kiállításon. Hirte­len feltűnése sok bonyodal­mat okoz. Nagy hamarjá­ban előkerítik Herman Ot­tót, aki az Ősfoglalkozások Csarnokában tart számára „idegenvezetést”. Nemcsak Sziszi képes nagy alakításokra. Blaha * *Jfr i i Lujza huszonöt évnyi tün­döklés után éppen ekkor búcsúzik a színpadtól. Az Andrássy út torkola­tában megtekinthető a Feszty körkép. Árpád és a vezérek, a harc a szláv had maradékával, Latoré és a fogoly szlávok, a fejedelem­asszony és a magyar nők bevonulása ökrös szekéren, a pogány oltáron haldokló szláv pap, a nőrablás jele­nete, a fehérló-áldozat, a táltos, a kádár, a táncos lá­nyok, boncok, igricek és dobosok csoportjai, a sátor­verő magyarság. A háttér­ben a beregi rónaság, a munkácsi Várhegy, a Lator­ca hullámai, és sok mér­­földnyi messzeségben a Tiszteletet Kárpátok csúcsai. A kép a parancsoló, hűvös magyar festőművészet leg­épület: az nagyobb meretu alkotasa: igazságügyi pavilon az 1800 négyzetméter terü­letú vásznat eleve erre a cél-Munkácsy Mihály. Az egész ország csodájára jár Ecce Homo című festményének ra szőtték. De nem ez a kör­kép az egyetlen. Molnár és Trill a városligeti fasor vé­gén diaporáma formájában idézi meg Dante Poklát. Ilyen és ehhez hasonló címek borzolják a kedélye­ket: A lelkek átkelése az Akheronon; Az égő sírok; Az emberfák erdeje; Vérfo­lyó; Tűzeső; Az égő lábak mezeje; Az aranycsuhás ba­rátok körmenete; Jégvilág; A mészárlás... Május kilencedikén és ti­zedikén megkezdődnek a honfoglalás emlékére ren­dezett ünnepségek. Az or­szág összes iskolájában szü­netet rendelnek el, a tanítók és tanárok hazafias szóza­tokkal emlékeznek meg a rangos eseményről. Az ifjú­ság zászlók alatt temp­lomba vonul, mindenki ko­kárdát visel. Országszerte hálaadó istentiszteleteket tartanak. Budapest városá­nak közgyűlése egymillió forintos alapítványt tesz a millennium alkalmából. Az összeget fele részben köz­­művelődésre, fele részben jótékonykodásra fordítják. A kiállításra hatalmas tö­meg kíváncsi, bár az időjá­rás nem a legkedvezőbb: délutánonként szinte me­netrend szerint zuhogni kezd az eső. A Kisfaludy Társaság ez­­redévi díszgyűlésén a rette­gett kritikus, Gyulai Pál mond beszédet. Imigyen: „Nemzetünk államalkotó erejét semmi sem bizonyítja fényesebben, minthogy ha­zánk földjén az első évez­redben egyetlen nemzet sem tudott államot alkotni, csak a magyar. A rómaiak után a hunok, az avarok nyom nélkül enyésztek el, de Árpád országa, Szent István birodalma fenn áll napjainkig. [...] A parla­mentarizmus nekünk több, mint más nemzeteknek. Nemcsak a szabadság és haladás biztosítéka, hanem a nemzeti önállóság záloga is. A parlamentarizmus tör­vénye egyszerű, mint az er­kölcsé. Ne tedd azt mással, amit nem kívánsz magad­nak - mondja az erkölcsi törvény. Ne tedd azt több­ség, amit nem kívánsz ma­gadnak, ha kisebbség le­szel; ne tedd azt kisebbség, amit nem . kívánsz magad­nak, ha többségre jutsz - mondja a parlamenti tör-55

Next

/
Thumbnails
Contents