Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP Ezt láttuk a moziban A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire Jelenet a filmből: Eszenyi Enikő, Törőcsik Mari és Rudolf Péter „Vigyázz! Skorpió vagyok, te Iker, a Skorpió megeszi az Ikreket reggelire!” - figyelmezteti Panni Tamást Gárdos Péter filmjében. De Tamás, a harmincéves, nős csellótanár nem vigyáz. Éppen kislánya születésének napján ismerkedik meg Pannival, s ettől kezdve végérvényesen felbolydul az élete. A legjobb unoka, a legjobb férj nem lesz egyben a legjobb apa is. A szép, szőke Panni kiszámíthatatlan, hol eltűnik, hol felbukkan. Az egyik percben örök szerelméről biztosítja a fiút, a másikban már csomagol. Panni mellett nem lehet unatkozni. Vad elválások, furcsa, titokzatos eltűnések, pompás őrületek, boldog órák váltakoznak veszekedésekkel, verekedésekkel, önfeledt egymásra találással. A soha nem múló szerelem Tamás életéből egyre inkább a perifériára szorítja a családot, felesége - kislányával együtt - Ausztráliáig szalad, a nagymama belehal... Évek telnek el, és semmi sem változik, Panni jön, majd eltűnik. És Tamás vár... Nincs happy end, csak ez a szerelem, amely már mánia, már sors... A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire éppen olyan személyes indíttatású, önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotás, mint Gárdos Péter korábbi, nagy sikerű munkája, a Szamárköhögés, noha a rendező szerint a film csak annyiban tekinthető személyes indíttatásúnak, amennyiben minden történet az, amelyet elmond, „átereszt” magán az ember. A film hősei remekül jellemzett alakok. Például a nagymama - a zseniális Törőcsik Mari aki esküszik a család összetartó erejére. Elképzelhetetlennek tartja a válást, a maga módján éppen olyan önző, mint Panni a maga végtelen szabadságvágyával. A lányt Eszenyi Enikő kelti életre, a tőle megszokott színvonalon. A filmben egyenrangú partnere Törőcsik Marinak. Tamást Rudolf Péter alakítja, bumfordi bájjal, szeretnivaló hűséggel. Kisebb szerep jutott Garas Dezsőnek és Temessy Hédinek, akiknek játéka azért nagyban hozzájárul a film sikeréhez. (Operatőr: Máthé Tibor.) Gárdos Péter - minden fogyatékosságukkal, hi-Tárlatról tárlatra Csak az menjen el erre a kiállításra, akinek az átlagosnál több ideje van. Mert innen aligha szabadul egyhamar. Rabul ejtik a tárgyak. Az Iparművészeti Múzeum Az európai iparművészet stíluskorszakai sorozatában ezúttal a historizmust és az eklektikát mutatja be. Egy sokat vitatott periódus ez, stílusként is csupán az utóbbi évtizedekben emlegetik ezt a korszakot. Nem csoda, hiszen a XIX. század második felének stílusa olyan kibogozhatatlan hatásokat, szokatlan kapcsolódási pontokat, különleges párosításokat ötvözött, amelyből aztán kialakult a huszadik századi szecesszió és a modernizmus. A kiállítás rendezői, Batári Ferenc és Vadászi Erzsébet a múzeum gyűjteményéből válogatták az anyagot. Különösen szepek a herendi porcelángyár e korszakának - 1850-től az 1900-as évekig - bemutatott darabjai. A gyár tevékenységére a történelmi stílusperiódusok közül egyébként is a historizmus a legjellemzőbb. Kedvelem az üvegtárgyakat, ezért elég sokat időztem Pantocsek Leo Valentin (1812-1893) „íriszes üvegei” előtt is. Pantocsek kalandos, rejtélyes életű személyisége volt a magyar üvegművészetnek, s bájukkal együtt - szemmel láthatóan szereti hőseit, s így mi, nézők is a szívünkbe zárjuk e „hétköznapi történet” szereplőit. T. V. újításaival, találmányaival rendkívül izgalmas fejezetet nyitott meg a XIX-XX. század üvegtörténetében. A Zsolnay kerámiagyár „porcelánfajanszai”, pirogránitjai, burkolócsempéi, freskó- és olajfestményhatást nyújtó kerámiaképei fantasztikus kincsei iparművészetünknek. A gyár erősen hozzájárult a hajdani kortárs kerámiaművészet megújulásához. Az eklektikus, gazdagságot árasztó, finom formavilágú tárgyakon a historizáló tendenciák jegyei a korszak után is tovább éltek. A Thonet-bútorok! Szinte hívják, csalogatják a nézelődőt. A Thonet testvérek hajlított fából készült, formatervezett bútorai a nagyobb tömegben előállított használati tárgyak felé nyitottak utat, nem véletlen, hogy a XIX. század egyik legnagyobb két alakjaként szoktuk őket emlegetni. Iparművészetünk jelentős egyéniségeként tartják számon Thék Endrét is. A kivételes képességű, francia bútorstílusokon nevelkedett műbútorasztalos elsősorban a historizáló stílus jegyében tevékenykedett. A múzeum gyűjteményének egyik legkülönlegesebb darabjai között említjük meg azt a diófa úri szobát, amelyet a Thék gyár Lechner Ödön orvostestvérének készített. A pest-budai ötvösremekeken az 1800-as évek elején a historizáló és a klaszszicizáló elemek együttesen jelentkeztek. Valóságos műalkotásoknak számítanak az ecet-olaj tartók, elefántcsont berakással ékesített fűszertartók, pompás díszserlegek, asztaldíszek, ezüst reliefek, díszkannák, ékszerek, kegytárgyak. Káprázatos a Gundel étterem ajándékaként a múzeum gyűjteményébe került díszes asztali edény. A vasmunkák is szemet gyönyörködtetőek. A munkácsi Schönborn család idején művészi öntvényeket is készítettek. A historizmus különböző típusait, a neogótikát, a neoreneszánszt, a neorokokót idéző és a különböző eklektikus megoldású tárgyak asztali csengő, sakkkészlet, gyufatartó doboz, kisplasztikák - „művészi tökélyű darabok”. A XIX. század divatját egyrészt a korábbi idők formái, anyagai, ruhatípusai jellemezték, másrészt a kornak megfelelő formákat próbálták kialakítani. Divatossá váltak a történelmi személyiségek nevét viselő öltözékek, így például az atilla, a magyarka, az árpádka, s újjáéledtek a díszöltözékek is. CSORBA MÁRIA Historizmus és eklektika
