Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-09-01 / 9. szám

előtt egy német nő tett!” - a koronázási olvasom a bejegyzéseket. szertartás Erzsébet kultusza máig ■■■■ vitathatatlan. Hogy menynyit tett az 1867-es kiegyezésért, az is történelmi tény.

Hogy a fiatal császárné magyarrajongásából mennyi lehetett a bécsi udvar etikettje vagy a mindenható császári anyós, Zsófia elleni csak azért is lázadás, s mennyi a valódi politikai éleslátás, nem lehet tudni.

E kérdések elemzése a történészekre vár. Az mindenesetre biztos, hogy a Jókai Mórnak címzett mondatát Magyarországról: „Itt örökké szabadnak érzi magát az ember”, igen sokat idézték, annak ellenére, hogy tisztában voltak vele, nem a magyarságra, saját szabadságára utalt a királyné, hiszen Gödöllőn önálló lehetett, lovagló- és vadászszenvedélyének is kedvére hódolhatott. „...a rokonságtól távol, piszkálódás nélkül, oly nyugodtan élhet az ember - míg ott (Bécsben) az egész császári família! Itt engem senki nem zavar, mintha egy faluban laknék, ahol egyedül jöhetek-mehetek oda, ahová akarok.” - öszszegezte Erzsébet élményét abban a levélben, amelyet anyjához címzett.

„Hogy milyen volt a valóságban, hogy mi volt rajta olyan vonzó és elbűvölő, ezt se véső, sem ecset nem képes visszaidézni. A legendában él tovább, nem pedig a történelemben” - emlékezett Erzsébetre Fürstenberg grófné, a királyné egyik udvarhölgye. A budapesti kiállítás rendezői is arra keresték a választ, milyen ember is volt valójában Sissi, azaz Erzsébet, a magyarok királynéja.

Valóban milyen volt? Nagyon vonzó és szép. Nem véletlen, hogy közel három évtizeden át őt tartották a világ legszebb aszszonyának. Karcsúságára betegesen ügyelt, képes volt naponta háromszor is mérni magát (55 cm-es derékbősége, 88 cm-es mellbősége volt!). Ha kicsit is hízott, azonnal koplalt és kitartóan sportolt. Rendkívül okos, művelt asszonyt tiszteltek benne, aki az embereket elsősorban az egyéniségük és nem a származásuk szerint értékelte. Imádott utazni, rajongásig kedvelte a lovakat, s nagyon érzékeny teremtés volt. Bizonyára fantasztikus intelligenciájának köszönhette jó politikai érzékét is. Verseket írt. Megtanult magyarul. Ferenczy Ida, hűséges felolvasónője, barátnője a császárné mellett volt életének szinte minden fontos állomásánál 34 esztendőn át. Ma már az is nyilvánvaló, hogy ő közvetített a királyné és Deák Ferenc, valamint Andrássy Gyula gróf között. Abban is óriási szerepe lehetett, hogy Erzsébet ennyire megszerette hazánkat.

A kiállításon Erzsébet királyné személyes használati tárgyait, a róla készült portrékat, életének fontosabb eseményeit megörökítő dokumentumokat láthatunk. „A haza megmentőjének, őrangyalának tartott” királyné családfáját bemutatva, a következő fejezetekre tagolt látványosság várja az érdeklődőt: Az álomesküvő, A nagy szerelem - Magyarország, A koronázás, A család, Az uralkodónő, A falkavadászat királynéja, A bolyongó Titánia, Rudolf, Ferenczy Ida, A millennium, Az utolsó évek, A merénylet, A világ legszebb asszonya, Gödöllő, A legenda. Sok érdekes, eredeti emléktárgyat vonultatnak fel a rendezők. Fényképeken elénk tárják az Erzsébet királyné pályázati műveket is.

Erzsébet és Ferenc József, bár szerették egymást, házassága mégsem volt felhőtlen. Ez nem csupán az életük menetébe gyakran beavatkozó Zsófián múlott, hanem a két ember különböző természetén is. 1898. szeptember 10-én a Genfitó partján egy Lucheni nevű anarchista megtámadta, reszelőjével szíven szúrta a királynét. A hatvanéves aszszony meghalt. A gyilkos nem is sejtette, ez a nagyszerű asszony milyen gyakran kívánta a halált. Carmen Sylvia szerint ezt mondta volna: Nos, Lucheni, hát ezt ügyesen csináltad, egészen úgy, ahogy akartam!” CSORBA MÁRIA