Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-08-01 / 8. szám

/ ró világ divatos fogadója, a mai Semmelweis utcában. Az Unger család háza, a Magyar utca sar­kán, amely utca éppen a jeles ko­­vácsfamíliáról kapta a nevét. Túl a Hatvani kapu hűlt helyén is fo­gadók. A Vörös Ökör például, meg a mai Puskin utca sarkán ál­lott Beleznay-kert. És persze, a régi Nemzeti Színház, meg annak a Kiskörútra néző bérháza, amelyben a világhíres Szikszay vendéglő működik. Állítólag egy­szer egy komor indus keveredett ide, a Szikszayhoz, aki cédulát szorongatott a kezében, néhány szóval a cédulán: ,, Budapest, Szikszay, fokhagymás vesepecse­nye. ” Bizony mondom: többet is ér egy ilyen zettl minden úti pasz­­szusnál! Mert adnak-e egyre is, mosolyogva, gyorsan, s főleg: ilyen varázslatos ebédrevalót? A város élő szövetének változá­sain pontosan lemérhető az is, hogy mivel gazdagította az Ezredévnek gyönyörű ünnepe. Ha van is egy-két foghíj - üres Az Oktogon A túloldalon: A halálra ítélt régi városközpont képei szigetek a körút és a Sugárút fo­lyamában - látszik, hol tűzték ki a beépítés centrumait. Ha állnak is még a régi világ aprócska, leg­feljebb egy emelettel dicsekvő házai, csorbulásnak tetszenek im­már, s nem a mintának, amely szerint épülőben a jövő. Nagylélegzetű tervek alapján, hatalmas lendülettel, elsöpörve az útból minden habozó óvatossá­got. A kirakós játék kitüntetett pontjain pedig közpaloták tucat­jai. A legtöbb magának a Millen­niumnak a szülöttje, a rendez­vényt szolgálta vagy az évforduló tiszteletére emelték. Szó lesz még ezekről, amikor az ezredévi ün­nep örökségét vesszük szemügy­re. Most csak annyit, amit nem lehet elhallgatni, ha már fölmász­tunk ide a magasba, az ismeretlen Steinmaszler Kornél nyomában kapaszkodva, a lélekvesztő vas­létra utolsó fokáig, ahol a kupola héja önmagába fordul. Múzeu­mok, vásárcsarnokok, templo­mok - az országé, mert van már háza, s Máriáé, a Várban, kőcsip­kés ruhában, ahogy Schulek Fri­gyes újraálmodta -, miniszteriális hivatalok, a legszebb köztük az igazságügy palotája a Parlament tőszomszédságában, a ligeti és városi mulatságok újonnan emelt épületei, szinte minden, amit ma büszkén mutogatunk az idegenek­nek, ha Budapest világhíres szép­ségét jönnek megcsodálni. Ám ideje volna, hogy az ezeregyedik szilveszteréj nyaktörő mutatvá­nyánál tovább nem időzve, vissza­térjünk a kezdetekhez, amikor az országnagyok elhatározták, hogy megalkotják a honfoglalás világ­raszóló nagy ünnepét. Három tudós, három dátum Elsőként egy cseppet sem elha­nyagolható, bár első pillantásra formálisnak tetsző kérdést kellett tisztázni, hogy tudniillik: mikor is volt valójában a nevezetes ds­­eseme'ny. Nagy előrelátásra vall. hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter már 1882-ben hivatalos59

Next

/
Thumbnails
Contents