Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-08-01 / 8. szám
zéppontjában a szovjet Anatolij és az amerikai Frederick sakkjátszmája áll, a tét a világbajnoki cím. De sokkal többről van itt szó: két világrendszer egyéniséget őrlő párharcáról, amely a két főhős összecsapásában csúcsosodik ki. (A szovjet sakkozót a szerző állítólag Borisz Szpaszkijról, illetve Anatolij Karpovról mintázta, míg az amerikait a sakkfenomén Bobby Fischerről.) A döntő mérkőzésen Anatolij győz, aki megundorodva a szovjet módszerektől, a meccs után úgy dönt, nem tér haza a Szovjetunióba, hazát és világrendszert változtat. A döntés nem könnyű, ám mellette áll szerelme, Florence Vasy, akit amerikai ellenfelétől hódított el. A lány magyar származású, 1956 novemberében hagyta el hazáját, miután édesapját elvitték az oroszok. Ez a motívum lehetőséget adott a rendezőnek, az Ausztriában élő Ferkai Tamásnak, hogy a forradalomról szóló dokumentumfilm-részletekkel tarkítsa az előadást. A produkció kiállítása, a látvány olyan, hogy bármelyik világvárosban megállná a helyét. (Díszlet: Götz Béla, jelmez: Horváth Kata, koreográfus: László Péter.) A zene kitűnő, az ABBA együttes világslágereit idézi, az Egy éj Bangkokban című dal például sokáig szerepelt az amerikai slágerlistán, Romhártyi Agnes magyar szövege frappáns, szellemes. A kettős szereposztásból kiemelkedik Malek Andrea és Kováts Adél Florence megformálójaként, Forgács Péter Anatolijként, Mikó István és Makrai Pál a pökhendi Fred szerepében. A szovjet KGB-s figuráját Szombathy Gyula és Vikidál Gyula kelti életre, tenyérbe mászó rendíthetetlenséggel. A pesti bemutató létrehozói nem tagadták, a Sakk eddig mindenhol megbukott. Úgy tetszik, nálunk megtört a jég, a Sakk sikerszériának ígérkezik... TARJÁN VERA Ez.t láttuk a moziban Vörös vurstli 1919-ben Magyarországon 133 napig tartott a proletárdiktatúra. Néhány hónap alatt lejátszódott itt - mintegy modellként - sok minden, ami a huszadik század közép-európai történelmét jellemezte. Ebbe a korba helyezte első játékfilmje történetét Molnár György rendező, aki korábbi televíziós munkáival már számos nemzetközi díjat nyert. (Például a Csáth Géza írásából forgatott A varázsló álmát beválogatták a New York-i Modern Művészetek Múzeumának híres archívumába.) A helyszín a vurstli, ez a tipikus budapesti szórakoztató negyed, amely talmi csillogásával - de igazi művészettel is - sokféle sorsú, származású embernek nyújtott szórakozást vagy megélhetést a századfordulón. Van itt minden, ringlispíl, céllövölde, pókaszszony, koplalóművész, test nélküli jövőbelátó, élükön az orfeum tulajdonosával, a vurstli királyával, Blauval. Az ő törvénytelen kisunokája szemszögéből látjuk az eseményeket. A kisfiú apja egy bohém morfinista, az anyja „sellő”, vagyis egy olyan aszszony, aki élete nagy részét a nagyérdemű szórakoztatására egy hatalmas akváriumban tölti. A kis hős a vurstli különös, titkokkal teli világa, a nagyapa hatalma, az új idők új szavát hangoztató szüfrazsettek és a fontoskodó értelmiségiek zagyva szövege között csak ámul és bámul. Azt meg végképp nem érti, amikor egy napon a proletárdiktatúra nevében „vörössé” nyilvánítják a vurstlit. „Forradalmárrá” avanzsált hintáslegények, a „világszabadság” frissen felkent papjai veszik át a hatalmat. „Áldásos” tevékenységük nyomán a polgári idill, a Monarchia békebeli világa helyébe beköltözik a vurstliba is a rettegés, a félelem, a pusztulás, a halai. Az addig csillogó-villogó vurstli elenyészik, a lángok martaléka lesz... Igaz, előtte a jövőbe látó „viaszfej” - Haumarm Péter - megjósolja, nem tart sokáig. Mármint a „dicsőséges 133 nap”... Molnár Györgyöt igazán az izgatta ebben a ’19-es történetben, „hogy itt igen gyorsan lepergett az a történelmi esemény, amivel később hetven éven át nyűglődött a világ jelentős hányada”. Erős atmoszférájú filmje nagyszerű alkotás, amelyben kitűnő karakteralakításokat láthatunk Szabó Gábor kamerája előtt. Az orfeumtulajdonost erdélyi magyar színész, LohinszJcy Loránd formálja meg bensőségesen, míg Kern András egy bolsevik agitátor, Gáspár Sándor pedig egy „államosító” hadirokkant szerepében remekel. t. V. Jelenet a Vörös vurstliból T I
