Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-08-01 / 8. szám
KULTURÁLIS KORKÉP 40 Könyvkóstoló Történelmi visszatekintések Színházi körkép Kisvárda - nagy jelkép (Kocsis István: Történészek a kereszten avagy az áldozatok bosszúja. A román történelemhamisítás regénye, Puski Kiadó.) A regény egy hipotézis keletkezéséig tekint vissza az időben, hősei újraélik a román nép történelmének jelentős korszakait, hogy a hamisítások ősforrására találjanak, és onnan indítsák útjára újra a román történelemtudatot. Román történészek egy maroknyi csapata, józan felismeréstől sarkallva, az 1989. decemberi fordulatot követő hónapokban az igazolható nemzeti történelemtudat megalapozására vállalkozik. Meggyőződésük, hogy csak a román nép igazi történelmének ismerete akadályozhatja meg a további lélekhasadást, az identitás zavarait. Kocsis regényének román hősei elbuknak, méghozzá 1989 decembere után, mivel az új romániai rendszernek még nincs szüksége hiteles eredettudatra, történelemszemléletre. (Gratz Gusztáv: A forradalmak kora, Magyarország története 1918- 1920, az Akadémiai Kiadó reprint sorozata.) A szerző vezérfonalául ugyan a politikai események beható ábrázolását jelölte ki, figyelmét azonban nem kerülték el az államélet kulturális, szociásem. A nagy tekintélyű szerző, aki maga is benne élt a politikai események forgatagában, a szemtanú eleven benyomásain keresztül érzékelteti a történteket. Munkája politikai memoárirodalmunk egyik legsikerültebb alkotása. Bár ő maga is tevékenyen részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban, az eseményeket oknyomozó történethűséggel, igen élénken, sokszor drámai erővel adja elő. Műve egészen a zárolt könyvtári állományok megszűnéséig az ún. „tiltott könyvek" listáján szerepelt. (Köpeczi Béla: A bujdosó Rákóczi, Akadémiai Kiadó.) A szerző újabb levéltári forrásokat tárt fel, melyek új színben tüntetik fel a bujdosás politikáját, rávilágítva arra, hogy Rákóczi diplomáciai tevékenysége 1711 után még kiterjedtebb, mint a szabadságharc idején. Ez a politika egyszerre tartalmaz reális és irreális vonásokat, alapeszméje azonban a jövő függetlenségi harcait ösztönözni. A kiadvány korabeli szövegek alapján mutatja be a reménytelenségben is reménykedő, a sokszor tévedő, de a küzdelmet fel nem adó történeti személyiséget. BABITS ANTAL K Június elején, immáron negyedik alkalommal rendezték meg a határon túli, magyar nemzeti kisebbségi színházak találkozóját Kisvárdán. A fesztivált többen is támogatták, szponzorálták, így a Miniszterelnöki Hivatal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, az Illyés Alapítvány, az MTA Soros Alapítvány és a Pilu Kft. A rendezvényen minden eddiginél több színház vett részt: Erdélyből hat, Szlovákiából kettő, Kárpátaljáról egy. (A Vajdaságból két együttes jelezte érkezését, ám a háború közbeszólt.) Örvendetes viszont, hogy a Torontói Magyar Színház igazgatója is megjelent a találkozón, magával hozva egyik produkciójuk felvételét. A megnyitón Göncz Árpád köztársasági elnök, egyben a fesztivál fővédnöke, elmondta, hogy a bemutatkozó színházak a magyar nyelv, a magyar színházi kultúra, a magyar identitás frontharcosai, tanúságot tesznek arról, hogy munkásságuk áldozat, öröm és játék egyszerre. A kormány képviseletében Jeszenszky Géza külügyminiszter Kisvárda szerepét hangsúlyozta, mondván, hogy a találkozó ideje alatt a város Európa közepének tekinthető, hiszen ott randevúzhatnak a történelmileg szétszabdalt magyarság színházi, kulturális követei, képviselői. A házigazda, dr. Oláh Albert polgármester hozzáfűzte, hogy a társulatok jelenléte és maga a fesztivál egyúttal az életben maradás, a szabadság és az egymás megbecsülésének szimbóluma. E gondolathoz jól kapcsolódott a nyitó előadás, Háy Gyula Mohács című drámája a Komáromi Jókai Színház előadásában, Beke Sándor rendezésében. A romjaiból megújult Temesvári Állami Csiky Gergely Színház Göncz Árpád Rácsok című darabját hozta el, amelyet egyébként a közelmúltban a New York-i Broadwayn is bemutatott egy amerikai társulat Vámos László rendezésében. Magyar klasszikus, Illyés Gyula Dupla vagy semmi című színművét mutatta be a Szatmári Északi Színház, de elhozták megmutatni a Hamupipőkét is. A szabadkaiak a vidékükről áttelepült és fiatalon elhunyt Sziveri János Élet és idő című drámájával neveztek. A beregszásziak Nagy Zoltán Mihálytól A sátán fattya című művet adták elő, míg a kassai Thália A vágy villamosát. A marosvásárhelyiek a Száz év magány-nyal és egy Tamási Áron-darabbal léptek színpadra, a sepsiszentgyörgyiek pedig Móricz Sári bírójával. Bemutatkoztak az erdélyi - vásárhelyi - színinövendékek is, mégpedig Dürrenmatt Play Strindbergjével. Az újvidékiek Brecht Kurázsi mamáját szándékoztak előadni. A nemes szándékú találkozó - amelyet szakmai tanácskozások is színesítettek - a megmérettetésen túl elsősorban azt példázta, hogy a határainkon túli magyar színházak miként tölthetik be szerepüket a megváltozott politikai, társadalmi és kulturális viszonyok közepette. Sok helyütt ugyan újabb nehezékek által akadályozottan, ám mégis hirdetve a magyar kultúra, a magyar nyelvű színjátszás iránti el kötelezettségüket. Sakk Kontinensbemutatót tartott az Arizona és a Rock Színház társulata. A Broadwayn és a West Enden már bemutatott Sakk (Chess) című musicalt tűzték műsorra. A szövegíró Tim Rice, a zeneszerzők pedig az ABBA-fiúk: Benny Anders son és Björn Ulvaeus. A történet kölis és gazdasági jelenségei toriUkDKLUKK kora tgjia gusz,at Jelenet a Sakkból. Forgács Péter és Malek Andrea FOTÓ: FARKAS TAMÁS IF
