Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-08-01 / 8. szám

KULTURÁLIS KORKÉP 40 Könyvkóstoló Történelmi visszatekintések Színházi körkép Kisvárda - nagy jelkép (Kocsis István: Történé­szek a kereszten avagy az áldozatok bosszúja. A ro­mán történelemhamisítás regénye, Puski Kiadó.) A regény egy hipotézis keletkezéséig tekint vissza az időben, hősei újraélik a román nép történelmének jelentős korszakait, hogy a hamisítások ősforrására találjanak, és onnan indít­sák útjára újra a román történelemtudatot. Román történészek egy maroknyi csapata, józan felismerés­től sarkallva, az 1989. de­cemberi fordulatot követő hónapokban az igazolható nemzeti történelemtudat megalapozására vállal­kozik. Meggyőződésük, hogy csak a román nép igazi történelmének isme­rete akadályozhatja meg a további lélekhasadást, az identitás zavarait. Kocsis regényének román hősei elbuknak, méghozzá 1989 decembere után, mivel az új romániai rendszernek még nincs szüksége hite­les eredettudatra, történe­lemszemléletre. (Gratz Gusztáv: A for­radalmak kora, Magyar­­ország története 1918- 1920, az Akadémiai Kiadó reprint sorozata.) A szerző vezérfonalául ugyan a politikai esemé­nyek beható ábrázolását jelölte ki, figyelmét azon­ban nem kerülték el az ál­lamélet kulturális, szociá­sem. A nagy tekintélyű szerző, aki maga is benne élt a politikai események forgatagában, a szemtanú eleven benyomásain ke­resztül érzékelteti a tör­ténteket. Munkája politi­kai memoárirodalmunk egyik legsikerültebb alko­tása. Bár ő maga is tevé­kenyen részt vett az ellen­­forradalmi mozgalmak­ban, az eseményeket ok­nyomozó történethűség­gel, igen élénken, sokszor drámai erővel adja elő. Műve egészen a zárolt könyvtári állományok megszűnéséig az ún. „til­tott könyvek" listáján sze­repelt. (Köpeczi Béla: A bujdo­só Rákóczi, Akadémiai Kiadó.) A szerző újabb levéltári forrásokat tárt fel, melyek új színben tüntetik fel a bujdosás politikáját, rávi­lágítva arra, hogy Rákóczi diplomáciai tevékenysége 1711 után még kiterjed­tebb, mint a szabadság­­harc idején. Ez a politika egyszerre tartalmaz reális és irreális vonásokat, alapeszméje azonban a jö­vő függetlenségi harcait ösztönözni. A kiadvány korabeli szövegek alapján mutatja be a reménytelen­ségben is reménykedő, a sokszor tévedő, de a küz­delmet fel nem adó törté­neti személyiséget. BABITS ANTAL K Június elején, immáron negyedik alkalommal ren­dezték meg a határon túli, magyar nemzeti kisebbsé­gi színházak találkozóját Kisvárdán. A fesztivált többen is támogatták, szponzorálták, így a Mi­niszterelnöki Hivatal, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium, a Kül­ügyminisztérium, az Or­szággyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, az Illyés Ala­pítvány, az MTA Soros Alapítvány és a Pilu Kft. A rendezvényen minden eddiginél több színház vett részt: Erdélyből hat, Szlovákiából kettő, Kár­pátaljáról egy. (A Vajda­ságból két együttes jelezte érkezését, ám a háború közbeszólt.) Örvendetes viszont, hogy a Torontói Magyar Színház igazgató­ja is megjelent a találko­zón, magával hozva egyik produkciójuk felvételét. A megnyitón Göncz Árpád köztársasági elnök, egy­ben a fesztivál fővédnöke, elmondta, hogy a bemu­tatkozó színházak a ma­gyar nyelv, a magyar szín­házi kultúra, a magyar identitás frontharcosai, tanúságot tesznek arról, hogy munkásságuk áldo­zat, öröm és játék egy­szerre. A kormány képvi­seletében Jeszenszky Géza külügyminiszter Kisvárda szerepét hangsúlyozta, mondván, hogy a találko­zó ideje alatt a város Eu­rópa közepének tekinthe­tő, hiszen ott randevúzhat­nak a történelmileg szét­szabdalt magyarság szín­házi, kulturális követei, képviselői. A házigazda, dr. Oláh Albert polgár­­mester hozzáfűzte, hogy a társulatok jelenléte és ma­ga a fesztivál egyúttal az életben maradás, a sza­badság és az egymás meg­becsülésének szimbólu­ma. E gondolathoz jól kap­csolódott a nyitó előadás, Háy Gyula Mohács című drámája a Komáromi Jó­kai Színház előadásában, Beke Sándor rendezésé­ben. A romjaiból meg­újult Temesvári Állami Csiky Gergely Színház Göncz Árpád Rácsok cí­mű darabját hozta el, amelyet egyébként a kö­zelmúltban a New York-i Broadwayn is bemutatott egy amerikai társulat Vá­mos László rendezésében. Magyar klasszikus, Illyés Gyula Dupla vagy semmi című színművét mutatta be a Szatmári Északi Színház, de elhozták meg­mutatni a Hamupipőkét is. A szabadkaiak a vidékük­ről áttelepült és fiatalon elhunyt Sziveri János Élet és idő című drámájával neveztek. A beregszásziak Nagy Zoltán Mihálytól A sátán fattya című művet adták elő, míg a kassai Thália A vágy villamosát. A marosvásárhelyiek a Száz év magány-nyal és egy Tamási Áron-darab­bal léptek színpadra, a sepsiszentgyörgyiek pedig Móricz Sári bírójával. Bemutatkoztak az erdélyi - vásárhelyi - színinöven­dékek is, mégpedig Dür­renmatt Play Strindberg­­jével. Az újvidékiek Brecht Kurázsi mamáját szándékoztak előadni. A nemes szándékú ta­lálkozó - amelyet szakmai tanácskozások is színesí­tettek - a megmérettetésen túl elsősorban azt példáz­ta, hogy a határainkon túli magyar színházak miként tölthetik be szerepüket a megváltozott politikai, társadalmi és kulturális viszonyok közepette. Sok helyütt ugyan újabb nehe­zékek által akadályozot­­tan, ám mégis hirdetve a magyar kultúra, a magyar nyelvű színjátszás iránti el kötelezettségüket. Sakk Kontinensbemutatót tar­tott az Arizona és a Rock Színház társulata. A Broadwayn és a West En­den már bemutatott Sakk (Chess) című musicalt tűzték műsorra. A szöveg­író Tim Rice, a zeneszer­zők pedig az ABBA-fiúk: Benny Anders son és Björn Ulvaeus. A történet kö­lis és gazdasági jelenségei toriUkDKLUKK kora tgjia gusz,at Jelenet a Sakkból. Forgács Péter és Malek Andrea FOTÓ: FARKAS TAMÁS IF

Next

/
Thumbnails
Contents