Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-08-01 / 8. szám

SAJTÓTÜKÖR 36 Titkosszolgálati jelentés Marxról A zaporozsjeiek eredeti módját találták ki an­nak, hogyan szabadulja­nak meg a marxizmus klasszikusainak elfekvő műveitől - írja a Mai Nap. Mostanában az elő­re csomagolt tisztasági készletekben öt csomag vécépapír mellett Marx „Polgárháború Francia­­országban” öt példányát és Engels „A lakáskér­­désről” című esszéjének ugyancsak öt példányát találják a vásárlók. A „készlet” ára 24 rubel 20 kopek. Az eladók valószínű­leg mindenfajta hátsó szándék nélkül állították össze a csomagot. Felte­hetően nem olvasták azt a jelentést, amelyet Wil­helm Stieber, Bismarck titkosszolgálatának ké-Ujabb magyarellenes kirohanás Kolozsváron Kolozsvári látogatása idején Iliescu elnöknek ismét szembe kellett néz­nie a nem éppen forró­nak mondható fogad­tatással - írja a Romá­niai Magyar Szó. Ez al­kalommal emléktáblát avattak a volt városi vi­gadó épületén, és tudo­mányos szemináriumot tartottak az Egyetem dísztermében. Az ülés­szakon az elnök is fel­szólalt, s többek közt ki­jelentette: „A román nép a történelem során bebi­zonyította, hogy képes tiszteletben tartani más nemzetiségek méltósá­gát.” A déli órákban a vá­rosházára összehívott ta­nácsosokkal, politikai sőbbi vezetője küldött Londonból. Ő ugyanis azért tartózkodott az an­gol fővárosban, hogy az 1850-ben ott letelepedett Marxról beszámoljon a porosz hatóságoknak, íme egy részlet a jelen­tésből: „Marx csillogó, nagy szemeiben van va­lami démoni, nyugtala­nító. Már az első pillan­tásra megállapítható a zsenialitása és a munka­­képessége. Magánéletében rend­kívül szétszórt és rendet­len. Életének ritka ese­ményei közé tartozik a mosakodás, a testápolás és a téhérneműcsere. Sokszor issza le magát, előfordul, hogy napokig mulatozik, de ha munká­hoz lát, nem ismer éjt és nappalt...” Romániai Magyar Szó (79776 Bukarest 33. Szabad Sajtó tér 1.. 1. kerület) tézmények képviselőivel az elnök megbeszélést folytatott. A kolozsvári magyarság nevében csu­pán egyetlen személy ju­tott szóhoz; Buchwald Péter, a megyei RMDSZ elnöke. Beszédében rá­mutatott, hogy Kolozsvá­ron nap mint nap növek­szik a nemzetiségek kö­zötti feszültség, s ennek oka a választott polgár­­mester azon határozatai, amelyek a magyar és a kétnyelvű feliratok és plakátok betiltását, a meglévők azonnali eltá­volítását, a magyar okta­tás felszámolását, a nyil­vános összejövetelek elő­zetes bejelentésének kö­telezettségét stb. írják elő, s ezek mindenkép­pen ellentétesek az or­szág törvényeivel és al­kotmányával, de ugyan­akkor a Román Büntető Törvénykönyv által el­ítélt cselekedeteket is ki­merítik. Buchwald Péter hangsúlyozta: „Komoly aggodalmat ébresztettek bennünk Funar úr azon nyilatkozatai, amelyek értelmében a romániai magyar kisebbség nem lojális a román állam­hoz, s a magyar nemzet pedig, a maga egészében olyan nép, amely 1000 év alatt sem volt képes civilizálódni.” Figyel­meztette a jelenlévőket, hogy mindezek az intéz­kedések és kijelentések a nemzetiségek közötti hangulat megromlásá­hoz, a feszültségek nö­vekedéséhez vezetnek, s ennek nagyon is súlyos következményei lehet­nek. A megyei RMDSZ-el­­nök beszéde Funar Gheorge kolozsvári pol­gármester újabb magyar­­ellenes kirohanását ered­ményezte. Az állam el­nöke előtt, a Vatra Ro­­maneasca és a Románok Nemzeti Egységpártjá­nak segítségével hata­lomra jutott polgármes­ter kifejtette, hogy ma­gyar iskolák Kolozsvá­ron nincsenek, a magyar gyerekek ezentúl csak románból és matemati­kából kéne felvételizze­nek, az érettségi tantár­gyak közül töröljék a magyar nyelvet és irodal­mat, a magyar nyelvű feliratokkal ellátott in­tézményeket 48 óránként pénzbírsággal fogják súj­tani, a magyar színházat és a magyar operát ne zavarja a román nyelven kötelező plakátozás, a kolozsvári magyar nyel­vű tévéadást feliratozzák románul, az RMDSZ pedig Erdélyt akarja. Követelte, hogy a Ma­gyarországról érkezők számára mielőbb vezes­pártok és gazdasági in­sék be a vízumkényszert, Budapest szolgáltassa vissza Kolozsvár városi irattárának 1938-1947 közötti legfontosabb ré­szét. Kilátásba helyezte az RMDSZ országos el­nökségének rövid időn belüli kilakoltatását, s leszögezte, hogy Erdély­ben kevesebb mint egy­millió magyar él. Funar beszédére már csupán Victor Constanti­­nescu megyei tanácsel­nök felszólalása tett egy­két lapáttal, aki szintén a vatrás politika mellett té­ve le a garast, azt köve­telte. hogy a kormány azonnal bocsásson ki ha­tározatot, amelynek ér­telmében Kolozsvár Fő­terét államosíthassák. A kolozsvári Főtér eseté­ben főképp a római kato­likus, illetve református tulajdonban lévő ingatla­nokra fáj a foguk. Bár hozzászólásában Iliescu nem kívánt nyíl­tan ujjat húzni a Várná­val. s döntőbírói szere­pet sem kívánt magára vállalni, felkérte az RMDSZ-t és az RNEP- et, hogy keressék a meg­békélést, a feszültségek forrásaként viszont a magyar kormányt jelölte meg. Kijelentette, hogy Magyarország Kelet-Eu­­rópa feszültségkeltője, amelynek összeférhetet­lenségét már a nemzet­közi fórumokon és szer­vezetekben is megelégel­ték. Felrótta a magyar államnak, hogy még mindig nem rendezte a magyarországi nemzeti kisebbségek jogi helyze­tét, s ezen a téren Romá­niát említette követendő példaként. A városházáról távozó elnököt a kolozsváriak fütty- és hurrogáskon­­certje fogadta. Csupán gyors távozása, illetve a gépfegyverekkel felsze­relt különleges alakula­toknak köszönhetően si­került összetűzések nél­kül elhagynia az épüle­tet, kolozsvári megszé­gyenítésének legújabb színhelyét. A katonai és rendőralakulatok elő­re sejtették a fejleménye­ket, s ezért az elnökelle­­nes tüntetők és az elnöki kocsisor közé a távozás pillanatában autóbuszo­kat vezényeltek. Ezzel a megoldással s az embe­rek mellének szegezett gépfegyverekkel azon­ban a tüntetők hangját nem sikerült tompítani. A kisebbik rossz Magyar Szó Aun Aík/, Vojvode Misica 1.) Végre fellélegezhetünk, mert a középiskolákban 15 kisebbségi tanuló szá­mára is megszervezik anyanyelvűnkön, illetve két nyelven az oktatást - írja az újvidéki Magyar Szó. Megnyugodhatunk, mert nem kapott zöld utat az előző kormány­nak az a javaslata, ami az elmúlt hónapokban sok diákot, szülőt kétségbe­­ejtett, bizonytalanságban tartott, s amely, ha a képviselők megszavazták volna, a nemzetiségi ta­nulóknak csak a gimná­ziumokban, művészeti középiskolákban tette volna lehetővé az anya­nyelven való oktatást, a szakközépiskolába irat­­kozók népes tábora ki­zárólag szerb nyelven ta­nulhatna. Szerencsére módosult a szerb parla­ment oktatási bizottságá­nak enyhén szólva jog­csorbításra törekvő állás­pontja, s nem történt meg az, amit ez a javas­lat tartalmazott, hogy egyszerűen eltöröljék a nemzeti kisebbségek ok­tatásának nyelvét szabá­

Next

/
Thumbnails
Contents