Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-08-01 / 8. szám
SAJTÓTÜKÖR 36 Titkosszolgálati jelentés Marxról A zaporozsjeiek eredeti módját találták ki annak, hogyan szabaduljanak meg a marxizmus klasszikusainak elfekvő műveitől - írja a Mai Nap. Mostanában az előre csomagolt tisztasági készletekben öt csomag vécépapír mellett Marx „Polgárháború Franciaországban” öt példányát és Engels „A lakáskérdésről” című esszéjének ugyancsak öt példányát találják a vásárlók. A „készlet” ára 24 rubel 20 kopek. Az eladók valószínűleg mindenfajta hátsó szándék nélkül állították össze a csomagot. Feltehetően nem olvasták azt a jelentést, amelyet Wilhelm Stieber, Bismarck titkosszolgálatának ké-Ujabb magyarellenes kirohanás Kolozsváron Kolozsvári látogatása idején Iliescu elnöknek ismét szembe kellett néznie a nem éppen forrónak mondható fogadtatással - írja a Romániai Magyar Szó. Ez alkalommal emléktáblát avattak a volt városi vigadó épületén, és tudományos szemináriumot tartottak az Egyetem dísztermében. Az ülésszakon az elnök is felszólalt, s többek közt kijelentette: „A román nép a történelem során bebizonyította, hogy képes tiszteletben tartani más nemzetiségek méltóságát.” A déli órákban a városházára összehívott tanácsosokkal, politikai sőbbi vezetője küldött Londonból. Ő ugyanis azért tartózkodott az angol fővárosban, hogy az 1850-ben ott letelepedett Marxról beszámoljon a porosz hatóságoknak, íme egy részlet a jelentésből: „Marx csillogó, nagy szemeiben van valami démoni, nyugtalanító. Már az első pillantásra megállapítható a zsenialitása és a munkaképessége. Magánéletében rendkívül szétszórt és rendetlen. Életének ritka eseményei közé tartozik a mosakodás, a testápolás és a téhérneműcsere. Sokszor issza le magát, előfordul, hogy napokig mulatozik, de ha munkához lát, nem ismer éjt és nappalt...” Romániai Magyar Szó (79776 Bukarest 33. Szabad Sajtó tér 1.. 1. kerület) tézmények képviselőivel az elnök megbeszélést folytatott. A kolozsvári magyarság nevében csupán egyetlen személy jutott szóhoz; Buchwald Péter, a megyei RMDSZ elnöke. Beszédében rámutatott, hogy Kolozsváron nap mint nap növekszik a nemzetiségek közötti feszültség, s ennek oka a választott polgármester azon határozatai, amelyek a magyar és a kétnyelvű feliratok és plakátok betiltását, a meglévők azonnali eltávolítását, a magyar oktatás felszámolását, a nyilvános összejövetelek előzetes bejelentésének kötelezettségét stb. írják elő, s ezek mindenképpen ellentétesek az ország törvényeivel és alkotmányával, de ugyanakkor a Román Büntető Törvénykönyv által elítélt cselekedeteket is kimerítik. Buchwald Péter hangsúlyozta: „Komoly aggodalmat ébresztettek bennünk Funar úr azon nyilatkozatai, amelyek értelmében a romániai magyar kisebbség nem lojális a román államhoz, s a magyar nemzet pedig, a maga egészében olyan nép, amely 1000 év alatt sem volt képes civilizálódni.” Figyelmeztette a jelenlévőket, hogy mindezek az intézkedések és kijelentések a nemzetiségek közötti hangulat megromlásához, a feszültségek növekedéséhez vezetnek, s ennek nagyon is súlyos következményei lehetnek. A megyei RMDSZ-elnök beszéde Funar Gheorge kolozsvári polgármester újabb magyarellenes kirohanását eredményezte. Az állam elnöke előtt, a Vatra Romaneasca és a Románok Nemzeti Egységpártjának segítségével hatalomra jutott polgármester kifejtette, hogy magyar iskolák Kolozsváron nincsenek, a magyar gyerekek ezentúl csak románból és matematikából kéne felvételizzenek, az érettségi tantárgyak közül töröljék a magyar nyelvet és irodalmat, a magyar nyelvű feliratokkal ellátott intézményeket 48 óránként pénzbírsággal fogják sújtani, a magyar színházat és a magyar operát ne zavarja a román nyelven kötelező plakátozás, a kolozsvári magyar nyelvű tévéadást feliratozzák románul, az RMDSZ pedig Erdélyt akarja. Követelte, hogy a Magyarországról érkezők számára mielőbb vezespártok és gazdasági insék be a vízumkényszert, Budapest szolgáltassa vissza Kolozsvár városi irattárának 1938-1947 közötti legfontosabb részét. Kilátásba helyezte az RMDSZ országos elnökségének rövid időn belüli kilakoltatását, s leszögezte, hogy Erdélyben kevesebb mint egymillió magyar él. Funar beszédére már csupán Victor Constantinescu megyei tanácselnök felszólalása tett egykét lapáttal, aki szintén a vatrás politika mellett téve le a garast, azt követelte. hogy a kormány azonnal bocsásson ki határozatot, amelynek értelmében Kolozsvár Főterét államosíthassák. A kolozsvári Főtér esetében főképp a római katolikus, illetve református tulajdonban lévő ingatlanokra fáj a foguk. Bár hozzászólásában Iliescu nem kívánt nyíltan ujjat húzni a Várnával. s döntőbírói szerepet sem kívánt magára vállalni, felkérte az RMDSZ-t és az RNEP- et, hogy keressék a megbékélést, a feszültségek forrásaként viszont a magyar kormányt jelölte meg. Kijelentette, hogy Magyarország Kelet-Európa feszültségkeltője, amelynek összeférhetetlenségét már a nemzetközi fórumokon és szervezetekben is megelégelték. Felrótta a magyar államnak, hogy még mindig nem rendezte a magyarországi nemzeti kisebbségek jogi helyzetét, s ezen a téren Romániát említette követendő példaként. A városházáról távozó elnököt a kolozsváriak fütty- és hurrogáskoncertje fogadta. Csupán gyors távozása, illetve a gépfegyverekkel felszerelt különleges alakulatoknak köszönhetően sikerült összetűzések nélkül elhagynia az épületet, kolozsvári megszégyenítésének legújabb színhelyét. A katonai és rendőralakulatok előre sejtették a fejleményeket, s ezért az elnökellenes tüntetők és az elnöki kocsisor közé a távozás pillanatában autóbuszokat vezényeltek. Ezzel a megoldással s az emberek mellének szegezett gépfegyverekkel azonban a tüntetők hangját nem sikerült tompítani. A kisebbik rossz Magyar Szó Aun Aík/, Vojvode Misica 1.) Végre fellélegezhetünk, mert a középiskolákban 15 kisebbségi tanuló számára is megszervezik anyanyelvűnkön, illetve két nyelven az oktatást - írja az újvidéki Magyar Szó. Megnyugodhatunk, mert nem kapott zöld utat az előző kormánynak az a javaslata, ami az elmúlt hónapokban sok diákot, szülőt kétségbeejtett, bizonytalanságban tartott, s amely, ha a képviselők megszavazták volna, a nemzetiségi tanulóknak csak a gimnáziumokban, művészeti középiskolákban tette volna lehetővé az anyanyelven való oktatást, a szakközépiskolába iratkozók népes tábora kizárólag szerb nyelven tanulhatna. Szerencsére módosult a szerb parlament oktatási bizottságának enyhén szólva jogcsorbításra törekvő álláspontja, s nem történt meg az, amit ez a javaslat tartalmazott, hogy egyszerűen eltöröljék a nemzeti kisebbségek oktatásának nyelvét szabá
