Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-07-01 / 7. szám
KULTURÁLIS KORKÉP Kiállítás „Csíkország” festője közé tartozott, aki nem emlékezetből rajzolt. Órákon át figyelte-leste távcsövével a magára maradt embert, hogy minél hitelesebbek, közvetlenebbek legyenek a mozdulatok. A természeti világ volt az alapja egész életének, nem véletlenül mondják azt, hogy az ő alkotásai őszinte jegyzetek az emberről, a tájról. Zsögödi képeit az alacsonyan tartott előtér, a rálátás jellemzi. Akvarelljei rajzosak, a formát hangsúlyozóak. mintha rajzeszközzé vált volna kezében az ecset. Fametszeteit a fekete-fehér egyszerűség jellemzi, nincsenek kidolgozott részletek, átmeneti tónusok. A tömör fekete foltokból erőteljes fehér mezők bontakoznak ki, megőrizve itt is a grafikus jelleget, a rajzosságot. Festményein a színek sötétek, zordak. a fényárnyék határon kontrasztosak. Valamennyi képét megemlíteni lehetetlenség lenne. Erdélyi József Nem kis élményben volt részük azoknak, akik látták a Vármegye Galéria kiállítását. Zsögödi Nagy Imrének ugyanis 1976-ban volt utoljára gyűjteményes bemutatója a Magyar Nemzeti Galériában, s ahogy tudom. jövőre, a művész születésének 100. évfordulójára nem terveznek intézményeink életműtárlatot... Zsögödi Nagy Imrét Erdély egyik legnagyobb huszadik századi festőjének tartják a műítészek. A mester azon művészek Édesanyám így csupán a Vihar címűt emeljük ki a sok közül. Űzött, ijedt alakjai nem a vihar elől menekülnek, hanem, ahogy Sütő Andrástól a katalógus előszavában megtudhatjuk, az 1956-os forradalom kergeti az embereket a kilátástalanságba. A kiállítás külön érdekessége volt, hogy a Marosvásárhelyi Művészeti Múzeum is kölcsönadott a tárlatra 15 képet. Zsögödi Nagy Imre nevelt lánya, György Zsuzsa pedig azokat a rajzokat adta oda a bemutatóra, amelyeket 1956 novemberében készített a művész, valószínűleg Tamási Áron otthonában. A történelmi jelentőségű rajzokon Németh László, Tamási Áron, Féja Géza, Illyés Gyula. Sinka István arcképe látható. Az írók rövid szöveget írtak a grafikákra, Sinka István szálkás betűivel például: ..Abban az időben, mikor a magyar angyalok betöltötték a Jelenések Könyvét: megverték a Sátánt a Dunavölgyben... 1956. nov. 22.” Féja Géza dedikációja is biblikus tartalmú: „Úgyis a földön maradok, amíg csak élnek magyarok, míg pitvarodba nem veszed uram ez árva nemzetet. 1956. nov. 19.” CSORBA MÁRIA Könyvkóstoló Újdonságok Seres András-Szabó Csaba: CSÁNGÓ MAGYAR DALOSKÖNYV (Moldva 1972-1988.) című művét a Héttorony Könyvkiadó jóvoltából veheti kezébe a téma iránt érdeklődő. „Titokzatos tartomány” - írta Moldváról legjobb ismerője, Domokos Pál Péter. Hegyeiről, forrásairól, folyóiról legendák keringenek. Moldva a költészet, mese, festészet, muzsika bőven termő hazája. A szerzők erdélyi származású gyűjtő-kutatók, akik fáradhatatlan szorgalommal folytatták a nagy elődök által elkezdett munkát. Könyvük jól szerkesztett tematikával mutatja be: korok, stílusok, valamint ünnepek szerint a legtávolabbi magyarság zenei kincseit. Finály Henrik: A LATIN NYELV SZÓTÁRA című munkája a mai napig a legjobb és legrészletesebb magyar nyelvű szótárunknak számít. Újrakiadásával az Editio Musica régi hiányt pótló, alapvető kútfőül használható kézikönyvvel ajándékozta meg mindazokat, akik napjainkban a klasszikus nyelv iránt érdeklődnek. Az eredetileg 1884-ben megjelentetett mű páratlan gazdagságával és részletességével egyedülálló könyv a magyar szótárkiadások történetében. Sebestvén Ede: MOZART ÉS MAGYARORSZÁG. A szerző ma már ritkaságnak számító könyve - fél évszázad múltán - művelődéstörténeti kiegészítéssel újra megjelent. Az Akadémiai Kiadó ezzel a kötettel emlékezik a nagy zeneköltő halálának kétszázadik évfordulójára. A könyvet számos korabeli dokumentum és kép teszi gazdagabbá. Kádár Béla: A PAPÍR KÉT OLDALA című albumát a művész halálának 35. évfordulóján az Interart Kiadó jelentette meg. E kiadvány segítségével nyomon követhetjük az alkotó festészeti elveinek alapgondolatát is, mert miközben a művész megkísérli követni a rajz és a betű kialakulásának őstörténetét, e lapokat forgatva mi is megértjük, hogy Kádár Béla egész művészetének világa ebből az őselemből, a betűből indul ki.39 »
