Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-07-01 / 7. szám
SAJTÓTÜKÖR 36 Szavazzanak-e a külföldön élő magyarok? Szavazzanak-e a külföldön élő magyarok? - teszi fel a Hvg hasábjain a kérdést Róna Tas Ákos szociológus, aki jelenleg a Kaliforniai Egyetemen tanít. Miért is ne - válaszol nyomban hiszen állampolgárok, és a szavazás állampolgári jog. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, bár nem is olyan bonyolult, mint az ebből támadt vita alapján vélhetnénk. Á külföldön élő magyar állampolgárok szavazati joga ellen az az elvi kifogás, hogy többségük nem viseli szavazatának következményeit, azaz: a kibicnek semmi sem drága! Ez persze egyszerűen nem igaz. A munkavállalóként kint tartózkodó több tízezer magyar, akinek Magyarországon van a lakása, vagyona, rokonsága, előbb vagy utóbb hazatelepül. A kivándorlási hullámok következtében külföldön letelepedett magyarok közül is sokan költöznek öregkorukra haza. Az ösztöndíj, házasságkötés, családegyesítés vagy korábbi kivándorlás következtében külföldön tartózkodó magyarok hazájukhoz fűződő kötődéseinek megtartása, erősítése közös - nemzeti - érdekünk. E kötődéseket semmibe veszi a jelenlegi szabályozás azzal, hogy magyarországi tartózkodáshoz köti a szavazati jogot. Nem így például az e kapcsolatok megtartásának fontosságát felismerő osztrák, lengyel, vagy román (!) választási törvény, amely az országos szavazásban való részvételt lehetővé teszi az éppen külföldön tartózkodó állampolgárok számára is. A szavazás költségei a szervezés módjától függnek. Két évvel ezelőtt - az első szabad választásból való kizárattatás elleni dacból - az egymással intenzív számítógépes levelező kapcsolatban lévő, külföldön tartózkodó magyar tudományos kutatók, egyetemi tanárok és ösztöndíjasok egy csoportjának gyakorlatilag költségmentes megoldást sikerült találniuk. E megoldás elemeiből épül az alábbi javaslat. Szavazhasson minden magyar állampolgár külföldön is, ha van érvényes magyar útlevele. (A magyar útlevél kiváltásával a külföldön letelepedettek is bekerülhetnének a választói névjegyzékbe.) A külföldön élő magyar választó felelőssége lenne, hogy a választások előtt (mondjuk két hónappal) az adott országban a magyar külképviseletnél kérje felvételét a külföldön szavazók névjegyzékébe. Ez kellő időt adna rá, hogy töröljék az otthoni névjegyzékből, és megkapja a szavazócéduláját. A szavazást az amerikai szakmai szervezeteknél nagy sikerrel alkalmazott kétborítékos módszerrel, postán lehetne intézni: egy kisebb, leragasztott borítékban lenne a szavazócédula, s egy nagyobb borítékban ez a kisebb, valamint a szavazó személyi adatai. Nem tudom, hogy az ily módon megszervezett választáson a külföldön élő magyar állampolgároknak mekkora hányada élne szavazati jogával. A számítógépes levelezőhálózat, illetve a személyes beszélgetések útján szerzett benyomásaim szerint - írja Róna Tas Ákos - ez az arány nem lenne alacsonyabb, mint az otthoni szavazóké. Ha pedig az ilyen-olyan okból hosz-Sajnos egyelőre meglehetősen tékozló gazdaság a magyar - derül ki abból a riportból, amelyet az Európa című lap készített Balthazár Zsolttal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetőjével. Balthazár elmondja, hogy az egy főre jutó szemét mennyiségét illetően Magyarország dobogós helyen van világviszonylatban. Megfontolandó az az adat is, hogy egy dollár nemzeti jövedelem előállításához kétszer annyi nyersanyagot és két és félszer annyi energiát emészt fel a hazai ipar, mint a szomszédos Ausztriáé. Ennek oka, hogy Magyarországon a termékek előállítása és fogyasztása lineáris rendszerben történik, ami annyit tesz, hogy a hulladékot nem forgatjuk vissza az előállítás folyamatába. Balthazár Zsolt szerint a reciklizációra csak úgy térhetnénk át, ha meghonosítanánk a szelektív hulladékgyűjtést. Budapest II. kerületében már folynak erre irányuló kísérletek, de mindez nálunk még nagyon kezdeti stádiumban van. A szelektív hulladékgyűjtést nemcsak gazdasági, de környezetvédelmi okok is indokolják. szabb-rövidebb ideig külföldön tartózkodók többsége esetleg nem él a szavazás lehetőségével, az sem magyarázat arra, hogy a szavazni kívánókat jogszabályok útján továbbra is megfosszák a legalapvetőbb állampolgári joguktól. Hazánk lakossága például évente 107 millió darab elemet használ el. Mivel ezek rendkívül sok higanyt tartalmaznak, súlyos veszélyt jelentenek a környezetünkre. Hely még csak volna a tárolásukra - Aszódon -, de a telep fenntartása évi 63 millió forintot igényelne, ami hiányzik. A forgalomba kerülő Mióta véglegessé vált. hogy hazánk rendezi az 1996-os expót, egyre sürgetőbben merül fel a kérdés, hol épüljön új repülőtér, hiszen a megnövekedett forgalom szükségessé teszi az infrastruktúra mielőbbi fejlesztését. Ezért látogatott hazánkba a közelmúltban egy amerikai bankbefektetőkből álló tőkéscsoport, mely már konkrét tervekkel, ajánlatokkal állt elő. Több milliárd dolláros befektetésre is hajlandók lennének, s a lehető legrövidebb időn belül a kivitelezést is elindítanák. Szerintük bővíteni kell Ferihegy 1-et és 2-t, de gyorüvegeknek csak 80 %át váltjuk vissza, 20%-nak nyoma vész, pedig nagy üzlet volna begyűjteni ezt is. A fehér üveg ugyanis beolvasztható, a színes pedig ledarálva csúszásgátló útfelületet képez, és csökkenti az útépítéshez felhasznált kő mennyiségét. Veszélyes hulladéknak számít a gyógyszer is. Ha lejár a szavatossági ideje, rendszerint a kukába kerül, ahelyett, hogy a gyógyszertárakban összegyűjtve szakszerűen megsemmisítenék. Több papírgyárunk külföldről importál papírhulladékot, míg nálunk tonnaszámra hordják a narancssárga autók a papírhulladékot a háztartási hulladékkal összekeverve a szeméttelepekre. Tehát sok a tennivalónk ezen a téren, és az idő sürget. sabb, eredményesebb lenne a beruházás, ha Budapest újabb repülőterét - nevezzük ezt ideiglenesen Ferihegy 3-nak - a Kiskunlacházán megszűnt szovjet harci repülőtéren építenék meg. A szakemberek véleménye szerint az itteni leszálló- és gurulópályák, valamint az épületek hasznosíthatóak lennének, a szükséges infrastruktúra bővíthető, s az autópályára való rácsatlakozással húsz perc alatt be lehetne jutni a Belvárosba. Kiskunlacháza lakossága - különösen a munkanélküliek - alig várják, hogy a munkálatok megkezdődjenek. A Légiforgalmi és Mi legyen refcrm Kiskunlacházán épülne Budapest új repülőtere?
