Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
SAJTÓTÜKÖR 36 Útban Enyedre ERDÉLYI NAPLÓ- Erdély kultúrtörténetét akár csak felületesen ismerők szíve is megdobban Enyed hallatán, hiszen a kisváros neve egybefonódott Bethlen Gáboréval, kollégiumát, tanítóképzőjét olyan jeles személyiségek tették halhatatlanná, mint Körösi Csorna Sándor vagy Sütő András. Mindenki a maga módján és szakterületén kezdi beszámolóját Ujj János a nagyváradi napilapban, az Erdélyi Naplóban. Enyed mintha éledezne tetszhalott állapotából. A híres Bethlen-kollégium egyik szárnya már visszanyerte eredeti szépségét, másik szárnyát és a kísérleti iskolát most restaurálják. Közadományból, a református egyház hozzájárulásából, illetve állami költségvetésből. Az enyedi várat is lassan kihámozzák a köréje épített üzletek gyűrűjéből. Bethlen Gábor fejedelem szívesen tartózkodott e falak között, talán itt született híres toleranciatörvénye is, amely minden vallásnak egyenlő jogokat biztosított egy szabad országban. Sajnos, azóta nagyon megfeledkeztek a Bethlen Gábor-i bölcsességről. Ceausescu az itt élőket magyar és német anyanyelvű románokká akarta változtatni. Mégsem sikerült. Galántai magyar magángimnázium A Pozsonyban megjelenő közéleti és kulturális hetilapban arról olvashatunk, hogy Szlovákiában elsőként Galántán nyitotta meg kapuit egy magyar nyelvű gimnázium. Az alapító a vágsellyei pedagógus, Tóth Lajos. Az idei tanévtől 35 tíz-tizenegy éves gyermek kezdhette meg itt tanulmányait, mert Tóth Lajos gimnáziuma a hagyományokra építve nyolcéves. Tóth Lajos a Polák László által készített interjúban elmondta, két éve született meg a gondolat, és azóta minden percét az iskolának szentelte. Az iskolaügyért, a jövő magyar értelmiségéért felelősséget érzők nagyszerű ügynek tartják az iskola alapítását. Persze, olyanok is voltak, akik félretájékoztatták a közvéleményt, és igyekeztek a szülőket lebeszélni arról, hogy ebbe az iskolába írassák be gyermeküket. A galántai magániskola a tandíjak mellett szponzorok és alapítványok támogatásával működik. Az elinduláshoz megteremtődtek az anyagiak, de a további munkához várják a magánszemélyek vagy intézmények segítségét. A cikkből az is kiderül, hogy kitűnő tanári kart sikerült öszszehozni. Az alapító elképzelése szerint gyermekközpontú iskola lesz Galántán. Az egyéb tantárgyak mellett nagy súlyt fektetnek az európai nyelvekre, de lesz latin, fakultatív vallás-Vidnyánszky Attila szerencséje Vidnyánszky Attila szerencsés fiatalember. Magyar színházrendező lehet a Szovjetunióban. Igaz, amolyan kárpát-medencei kálváriával. Erről számol be az Újvidéken megjelenő Magyar Szó. Attila ugyanis a kijevi színművészeti főiskolára jár; a Vajdaság - Zenta és Újvidék - hívja meg vendégrendezésre. De ki is ő?- Kárpátalján születtem, Beregszász mellett, Muzsalyban. Ez egy kis falu a szőlőtermelő vidéken, nagy borospincékkel, még Schönburg gróf idejéből. Ungváron végeztem iskoláimat, bölcsészkaron diplomáltam, majd két évig tanítottam szülőfalumban, csak utána iratkoztam be a kijevi színművészeti főiskolára, rendező szakra. Boldog vagyok-e vagy sem amiatt, hogy Kárpátalján élek? Ez adott dolog, és ha dolgozhatom, akkor jól érzem magam. A kisebbségi Immár több tízezer menekült él Magyarországon. Fogadtatásukról ír elemző tanulmányt a Mozgó Világ című folyóirat. A többi között leszögezi: a magyar társadalom első ízben oktatás és informatika. A szlovák nyelvet is olyan szinten tanítják majd, hogy a diá kok nyolc év alatt tökéletesen elsajátíthatják. MacyarSió sorsnak biztosan vannak hátrányai még mindig, még nagyobb hátrányai voltak korábban, de rettentő sok pluszimpulzust ad, élményt, ami felhasználható, ami nélkül szegényebb lennék. Kárpátalján érzem otthon magam, ott élnek a szüleim, ismerőseim, oda kötnek az emlékek, az illatok, a színek, hangulatok, a fák, ezeket másutt nem találom meg.- Kárpátalján húsz-harminc éve működik egy magyar nyelvű amatőr társulat. Most akarunk csinálni hivatalos magyar nyelvű színházat. A kijevi színművészeti főiskola felvett 18 hallgatót, akik részképzésen Budapesten voltak és lesznek is februártól. Ha végeznek, ők képezik majd a profi társulat alapját. A színház székhelye vagy Beregszászon, vagy Ungváron lesz. Egyelőre még eldöntetlen, mert egyik városban sincs rá pénz. 1988-ban találkozott a menekültproblémával. Ebben az esztendőben körülbelül 13 ezren menekültek Magyarországra, túlnyomó többségben Erdélyből érkező magyar nemzetiségűek. 1989 nyarán - az első kutatásunk idején - már közel húszezer menekült tartózkodott hazánkban. A tömegkommunikációban rendszeresen foglalkoztak a problémákkal, kormányzati szinten fontos döntések születtek (letelepedési alapot hoztak létre, megalakítottak egy tárcaközi koordinációs bizottságot), ám a befogadó ország polgárai és a menekültek közötti közvetlen kapcsolat 1989-ben nem volt igazán jellemző. Akkoriban a lakosság kétharmadának semmi köze nem volt a menekültekhez. Csupán minden ötödik ember ismert személyesen valakit közülük, és nagyjából ugyanennyien nyújtottak segítséget valamilyen formában. 1990-re a kapcsolatok elterjedtebbé váltak, bár a lakosság fele nem került még semmilyen viszonyba a menekültekkel. Minden harmadik ember mondhatta el magáról, hogy vannak közöttük személyes ismerősei, és ugyanekkora arányban akadtak, akik már adtak segítséget. A közvetlen kapcsolatok, ismeretségek hiánya azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lennének a menekültekkel kapcsolatban vélemények, értékítéletek. Az emberek többségének vannak attitűdjei, nézetei ebben a témában, ami igazolja azt a szociálpszichológiai tételt, hogy az értékelő elemek jelenlétéhez nem feltétlenül szükséges a tapasztalati bázis. A befogadást illetően a legkedvezőbb elbánásban a romániai magyarokat részesítették az emberek Magyarországon.
