Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
A Romániából érkező magyar menekültekre vonatkozó állítások elfogadása (az 'egyetért* válaszok százalékos aránya) okbroklban erősíti szerencsétlenek, segíteni kell rajtuk az ítt élő magya:i a nemzeti érzést nekik k nem fog; öszönhető, hogy >Tr-Magyarorszáp lakossága fegyelmezettebbek mint az itthoniak cserbenhagyják laz 47 ottani magyarságot elveszik!az itteni magyaroktól 40 a munkahelyeket is igazán magyarok 0 40 1989 60 80 100 RT1 1990 Ki akart fegyveres puccsot KRITIKA Magyarországon? Az „elhagyott baloldalról” közöl terjedelmes beszélgetést Pozsgay Imrével, a MSZMP hajdani reformpolitikusával a Kritika című társadalomelméleti és kulturális lap. A legkritikusabb, az 1989-es esztendőről kiderül a beszélgetés során, hogy fegyveres puccs veszélye is fennállt. Erről Pozsgay a következőket nyilatkozta:- Egy konkrét dologról tudok. Ez akkoriban már nyilvánosságra került, sok újdonság nincs benne, hogy Grósz Károly úgynevezett rendkívüli gazdasági állapotot jelzett. Emögött szerintem volt egy hátsó gondolat, hogy így lehet belopni a katonai rendkívüli állapotot. A másik: akkor jött létre a pártfőtitkár mellett egy katonai bizottság. Ezek a mozzanatok voltak azok, amelyek megérlelték a reformerek eltökéltségét, hogy a pártvezetőségen belül változtatni kell. A júliusi KB-ülést megelőzően, ahol is a huszonegy tagú intézőbizottságot és a négytagú elnökséget létrehozták - az ülés keddi napra esett -, én pénteken bementem Grósz Károlyhoz, és közöltem vele a javaslatomat: mondjon le! Akkor ő nagyon felháborodott és közölte, hogy a KB-tól van a megbízatása és csak a KB vonhatja meg tőle. Azt feleltem: én ezt nagyon jól tudom, pontosan azért jöttem hozzád, mert ez a KB úgyis téged fog megerősíteni, neked kellene belátnod, hogy le kell mondanod. Ezt nem tette meg, sőt, aztán szerencsémre kikotyogta a KB-ülésen, hogy én miket mondtam.- Létezik-e erdélyi író? - teszi fel a kérdést Láng Gusztáv a Kortárs c. folyóiratban, Kivándorló irodalom című, hoszszabb tanulmányában. A többi között így ír:- Az erdélyi író fogalmát nagyon nehéz meghatározni, mert a világon sehol sem osztályozzák földrajzi (vagy éppenséggel tartózkodási) hely szerint az irodalmat. Ha azokra az „angol nyelvű” írókra gondolunk - Byrontól Hemingwayig -, akik életük és alkotó idejük nagyobb részét szülőhazájuktól távol töltötték, mégsem vesztették el „irodalmi honosságukat”, az erdélyi jelző jelentése tovább homályosul.- Marad tehát a művek szellemisége, melynek egyik meghatározója, hogy honnan meríti az író témáit, honnan származnak élményei. Ezeket azonban minden „érett” író viszi magával, a világ bármely pontján telepszik meg tehát, azonossága nem változik.- De maguk az erdélyinek mondott) szerzők is elsősorban magyar írók akarnak lenni; az elismerést, írói rangjuk igazolását Magyarországról, Pestről várják. (Ezt nem elmarasztalóan mondom; a magyar művelődéshez tartozás természetes, mondhatni ösztönös vállalása nyilvánul meg ebben.) Ezért érzik sokan az „erdélyi” jelzőt a provinciális udvariasabb változatának. Meghatározó tartalma e jelzőnek elsősorban a múltra vonatkozóan van; erdélyi az az író, aki ha nem is minden művében, ha nem is mindig tétel- és programszerűen, de vállalja, világképként, a transzilvanizmust. A hollét földrajzi esetlegessége e világkép által válik létmeghatározóvá, taglalása létértelmezéssé. S ezzel az értékképzés önálló lehetőségévé.-A jelenkori szóhasználatban az „erdélyiség” elsősorban a kisebbségi sors átélését és vállalását s az ettől elválaszthatatlan erkölcsi elvek, közösségi magatartásformák igenlését jelenti - írja befejezésül a szerző. Titkos dokumentumok a külföld kártalanításáról NÉPSZABADSÁG Nyilvánosságra "hozták azoknak az 1949 és 1973 között kötött - egészen idáig titkosan kezelt nemzetközi megállapodásoknak a szövegét, amelyekkel a magyar állam rendezte a külföldi államokkal és magánszemélyekkel szemben fennálló vagyonjogi „adósságait”. Pontosabban úgynevezett globálkártalanítást fizettek az államosítással, a kisajátítással együtt járó károkért. A Népszabadság nyomán közreadjuk a teljes kártalanítási táblázatot. globajlkajlpotlas Szerződő felek Aláírás Időpontja Összeg Fizetés módja Kárpótlás alá vont értékek Magyarország—Svájc Magyarország—Belgium 1950. VII. if.3 740 000 Ft 29 982 000 SF 20 részlet Államosított Jogok, vagyontárgyak, érdekeltségek Államosított belga és és Luxemburg 1955. 11. 1.95 000 000 BEF luxemburgi érdekeltségek Magyarország—Belgium 1975. IX. 25.10 000 000 BEF 1 részlet Államosított belga érdekeltségek Magyarország—Jugoszlávia 195«. V. 29.85 000 000 USD 5 év áruszállítás 1955. I. 1-Je előtt bármilyen Jogcímen keletkezett követelés Magyarország—Nagy-Britannla1954. VI. 27. 4 050 000 GBP részlet Bankkövetelések, részvények« hitelek, kincstári váltók Magyarország—Norvégia 1957. 11. 22.175 000 NŐK Államosított Javak, Jogok, érdekeltségek Magyarország—Görögország Magyarország—Cseb-Szlovákla 19€3. IV. 27. 1944. 11. 3. 200 000 USD 20 000 000 Kcs 5 részlet Javak, Jogok, érdekeltségek Magyar állampolgárok csehszlovák területen levő személyi Ingatlanvagyona Magyarország-Ausztria 1944. X. 31.87 500 000 ATS 5 részlet Értékpapírok, Javak, Jogok, érdekeltségek Magyarország—Hollandia 1944. Xll. 18.925 000 HFL 2 részlet Államosított Javak, Jogok, érdekeltségek Magyarország—Franciaország 1910. V. 12.914 285 USD 2 000 000 FT 5 részlet Államosított Javak, Jogok, érdekeltségek Magyarország—Svédország 1951. IX. 12.550 000 SEK 2 részlet Államosított Javak, Jogok, érdekeltségek Magyarország—Dánia 1945. VI. 11.80 004 DKK Államosított Javak, Jogok, érdekeltségek Magyarország—Dánia 1971. HI. 11.25 000 DKK Államosított házingatlanok Magyarország—Kanada 1970. VI. 1.1 100 000 S AD 5 részlet Javak, Jogok, érdekeltségek Magyarország—USA 1973. III. 4.18 900 000 USD 20 részlet Állami és magánkövetelések Magyarország—Olaszország 1973. IV. 24.525 000 000 ITL 1 részlet Javak, Jogok, érdekeltségek Magyarország—Románia 1953. VII. 7. _ Kölcsönös lemondás az 1945 előtti vagyontárgyakról, követelésekről 37 I
