Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-05-01 / 5. szám

PÁLYÁZAT Küldjön egy képet és egy történetet! címmel hirdettük meg pályázatunkat. Célja az, hogy olvasóink segítségével bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat 1-2 gépelt oldal terjedelemben. A megjelent írásokért értékes könyvjutalmat küldünk. Rozs János falfestménye Helsinkiben A finn fővárosban - a Paasi­­vourenkatu 5. szám alatt - áll az a masszív kőépület, amit itt Tyóváentalo (Munkások Há­za) néven ismernek. Ennek el­ső emeleti előadótermében egy mintegy tíz méter hosszú, két méter magas falfestmény lát­ható, amelyet Rozs János ma­gyar festőművész készített, több mint fél évszázaddal ez­előtt. A fiatal Rozs János 1938- ban, egy nyolcvantagú magyar menekültcsoport tagjaként ér­kezett Finnországba. A finnek igyekeztek felkarolni őket. Amikor Rozs Jánosról kide­rült, hogy festőművész, meg­bízták az előadóterem freskó­jának elkészítésével, amit a művész a friss vakolatra fes­tett. A kép 1939 májusában, egy hónap alatt készült el. A különböző foglalkozási ágakat ábrázolja, a halászattól az épít­kezésig. A szignó a kép bal fel­ső sarkában most is jól olvas­ható: Rozs J. 1939. Rozs Jánosról feljegyezték, hogy nagyon szorgalmas, pon­tos ember volt. Munkáját reg­gel 8-tól délután 5-ig végezte, amiért mindössze kosztpénzt kapott. Hogy mégis meg tud­jon élni belőle, nem a ház ét­kezdéjében kosztozott, hanem olcsó kolbászt, tejet és kenye­ret vásárolt magának a sarki Elanto-boltban, amit aztán az állványon ülve fogyasztott el nap mint nap. Modelljeit a ház személyzetéből választotta ki: a téglahordó asszony Impi La­­tonen, az étkezde gazdasszo­nya volt, a kőfaragó Edvard Huttunen, a gépkezelő Jaakko Luoma. Munkaadóitól Rozs János lapp csizmát, egy finn kést és fejszét kapott ajándék­ba, amik a képen is jól látha­tók, hogy a környezet eléggé Rozs János falfestménye Részletek a falfestményből hitelesen „finnes” lehessen. (A halászok csónakja még így is inkább a balatoni halászokéra emlékeztet, mint a finnekére.) A freskó befejezése után Rozs János vidékre utazott, ahol Paavo Kivi igazgató szü­leinek nyaralójában portrékat és tájképeket festett. Az egyre fokozódó háborús hangulat vi­szont hazatérésre késztette. A finn téli háború kitörése előtt Rozs János visszatért Magyar­­országra. BENEDEKNÉ DR. SZŐKE AMÁLIA HELSINKI. FINNORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents