Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
nul eladja. Féltékenység, veszekedések, verekedések, börtön, magány, árulás. A három ember története szól az odaadásról, a hazugságról, az önbecsapásról, a kiszolgáltatottságról. És a szerelemről. Igaz, utóbbi kissé különös hangsúlyt kap hármójuk viszonyában, nem véletlenül lett a film címe: Zsötem. A rendező szerint ez a mozi „durva, de érzelmes Film”. Durva annyiban, amennyiben az élet is az, amely durvává, kommunikációképtelenné alakította ezeket az embereket. Ösztöneikre hallgatva élik Tárlatról tárlatra Madarász Viktor (1830-1917) festményein elsősorban a magyar történelem hőseit ábrázolta. Azok közül a történeti festők közül való, aki az európaiság és a magyarság szintézisét is megfestette. Főműve a Flunyadi László siratása, amelyet Fiatalon, még Párizsban festett. Ezen a tiszta, romantikus szellemű alkotáson Gara Mária, Hunyadi László menyasszonya és Szilágyi Erzsébet, édesanyja siratja a fehér lepellel leborított halottat. Kísérteties a gótikus templom homálya, mélyen komor hangulata a képnek drámai erőt ad. S bár Madarász Viktor számtalan történelmi témájú - Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt; Zrínyi és Frangepán búcsúja; Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben; Dózsa népe - képet festett, mégis ez a kép életüket. És érzelmes is a Film, hiszen az érzelmeket hasonló szinten élik meg, nyilvánítják ki. A feszes, jó ritmusban megkomponált történet szürke, lepusztult helyszíneken játszódik, akár a magyar vidéki városban, akár Bécsben. A Film főszereplői - Kardos Sándor rideg képi világot közvetítő kamerája előtt hátborzongatóan hiteles színészi játékot nyújt. Kerekes Éva, Börcsök Enikő és Lukáts Andor jellemábrázolása felsőfokú. T. V. maradt élete végéig legjobb műve. Madarász Viktor ifjúként a szabadságharc honvédseregében harcolt hadnagyként, majd a világosi fegyverletétel után a megtorlás elől bujdosásra kényszerült. A levert forradalom után is az volt a művész célja, hogy a szabadság szellemét ébren tartsa a lelkekben. Fiatal joghallgatóként Pécsett Pósa Gusztávnál, majd 1853-56 között Bécsben az akadémián tanult, miközben F. G. Waldmüller magániskolájába is járt. 1856- ban Párizsba utazott, ahol hosszabb ideig, mintegy 14 évig élt is. Amikor hazatért, a hivatalos műkritika kompozícióit akadémikusnak minősítette. Apja halála után, 1873-ban átvette a családi rézműáruüzlet vezetését, s egyre kevesebbet festett. Közel húsz év után, Madarász Viktor A kartonboritós ponyvák korát éljük, ezért nagy öröm, ha szép kiállítású és tartalmát illetően is igényes könyvvel gyarapodhat a könyvtárunk. Ilyen* a közelmúltban megjelent Ezernyolcszáznegyvennyolc című kötet, amely képek, metszetek segítségével mutatja be az 1848-as szabadságharc történetét. Ez már a második kiadás. Az első csaknem száz esztendeje, 1898-ban látott napvilágot, mikor a Révay Testvérek Irodalmi Intézete azzal bízott meg három neves írót - Jókai Mórt, Bródy Sándort és Rákosi Viktort hogy hetvenéves korában vett újra ecsetet a kezébe, ezek az alkotások azonban meg sem közelítették ifjúkori mesterműveit. A 87 esztendős korában elhunyt művész idős kori műveinek többségét lányára, Adeline-re hagyta, aki ezeket 1960-ban a Rákospalotai Múzeumnak adományozta. Ennyi év után csak most tárják a felújított múzeum épületében a nagyközönség elé a hagyatékot. CSORBA MÁRIA gyűjtsék össze a forradalom dokumentumait, emlékeit. Szellemi életünknek olyan kiválóságai siettek a szerkesztőbizottság segítségére, mint Beöthy Zsolt, Ignotus, Mikszáth Kálmán, Marczali Henrik, Vojnovits Géza. így állt össze a csaknem ötszáz oldalas, több száz metszetet és reprodukciót tartalmazó vaskos kötet. Megtalálhatjuk a könyvben Kossuth Lajos keze írását csakúgy, mint az aradi szabadságharc múzeum egykori tervrajzát; látható Batthyány Lajos szemfedője, Haynau dolgozószobája a Károlyi-palotában, a Bach-rendszer ellen készült gúnyképek, a mócok kőből készült ágyúgolyója, a Nemzeti dal kézirata, Széchenyi István érdemjelei és fuvolája(l), Vécsey feszületé és a verbunkos lobogó. Látható II. Rákóczi György díszkardja is, amelyet Bem tábornoknak ajándékoztak az erdélyi hölgyek. Megtudhatjuk, miként adtak a pesti polgárok Léderernek macskazenét, és hogy milyen ruhát viselt Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál. A könyv újbóli megjelentetésére a Kossuth Kiadó vállalkozott. (A díszes kiállítású kötet szerkesztőségünkben is megrendelhető. Ára: 608 Ft, vagy ennek megfelelő valuta). N. A. K. A nemzeti tragédiák festője Könyv a szabadságharcról A forradalom ébresztése Kilencvennégy éve jelent meg először ez a díszes emlékkötet. Ma ismét kapható 41
