Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
hosszú út végén elérnek a „keleti féltekére”, és ott filmvetítést láthatnak magyar tájakról, emberekről, állatokról - mindarról, ami mindennapi életünket jellemzi. Az épület éttermet is magában foglal, ahol a magyar konyha változatos ízeit, gazdagságát mutatja be Varga Sándor Oscar-díjas mesterszakács, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskola hallgatóinak válogatott csapata. A másik magyar étteremben, a reneszánsz Matthias Rexben Pár Gyula Oscar-díjas mesterszakács vezetésével dolgoznak a főiskolások. Koroncz Ágnes, a Sevillai Expo magyar sajtófőnöke a következőket mondta Részlet a még készülő belső térből FOTÓ: GELETA LÁSZLÓ el a magyar pavilont övező érdeklődésről:- Januárban az elsők között tartottunk a magyar pavilonban sajtótájékoztatót. Meglepő volt, hogy az ilyenkor szokásos létszám többszöröse jelent meg. A tájékoztató előtt az újságírókat kérdeztem, végül is mi az oka ennek: talán az itthon történt változások játszanak szerepet ebben, vagy remélhetjük, hogy ez az érdeklődés később is megmarad? A legtöbben azt válaszolták, hogy az érdeklődésüket az keltette fel, hogy a magyar pavilon anynyira más, mint a többi. Valóban, a lézersugaras, forgószínpados technikai és üvegcsodák között a miénk különlegességnek számít. Formáját tekintve is figyelemfelkeltő: az épületek általában jórészt kocka alakúak, és még valami: rajtunk kívül csak a japánok pavilonja készült fából. Az expo bezárása után is megőrzik a magyar pavilont, tudományos és technikai állandó kiállítást terveznek ide a spanyol szervezők. De mindez még nagyon messze van: a kiállítást április 20- án a spanyol király nyitja meg, s csak októberben zárja kapuit. * A sevillai magyar pavilon sikere adta az apropót annak a beszélgetésnek is, amelyet Makovecz Imrével folytattam a közelmúltban. Ám ekkor még nemhogy a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) nem döntött a következő világkiállítás helyszínéről, de a magyar parlament sem, sőt a Fővárosi Közgyűlés is a budapesti megrendezés ellen foglalt állást.- Sevillában feltehetően nagy sikerünk lesz, de elmondhatjuk-e ugyanezt az 1996-os Budapesti Világkiállításról?- Nekem az a véleményem, hogy az előkészítés rossz volt. Talán ez az egész ügy attól kompromittálódott, hogy a kezdeményezés az előző rendszerből öröklődött át. De ez csak az előkészületre vonatkozik. Szerintem egy világkiállítás lényege, hogy helyszínén óriási embertömeg fordul meg. Ha pedig valami iránt hatalmas az érdeklődés, természetesen a tőke is azonnal oda összpontosul. Az tehát nem kérdés: lesz-e elegendő szponzor, aki ezen részt kíván venni. Az ide irányított tőkét azonban közgazdaságilag szervezni kell. Nem lehetetlen dolog ez: mutatja Sevilla példája is. Először is utakat, hidakat kell építeni, hogy a város és a kiállítás helyszíne között természetes és eleven kapcsolat legyen. Megvizs-17
