Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-05-01 / 5. szám

gálták például azt is, hogy a közeli folyó milyen értelem­ben használható, valamint azt, milyen konstrukciót kell letenni az asztalra, hogy az a tőkét vonzza. Mindenki, aki ott a tőkével megjelenik, majd gondos­kodik arról, hogy az mű­ködjön is. Itthon viszont egy olyan szabályozási rendszert is létre kell hozni, amely biz­tosítja a magyaroknak a jo­gokat ahhoz, hogy dolgozni tudjanak, hogy munkáske­zekre legyen szükség. So­kan azért tiltakoznak ná­lunk a világkiállítás ellen, merthogy az az adózó pol­gár pénzéből készül. Erről szó sincs. Sehol a világon nem ebből épül, ellenkező­leg. Hiszen tudjuk, a tőke természete, hogy oda kon­centrálódik, ahol hasznot remél és akár megduplázza magát, de legalábbis ahon­nan nyereséggel távozhat. Még egyszer sem hallottam egy igazi, valóságos közgaz­dasági érvet a világkiállítás ellen, csak politikai szloge­neket. Meg a sírás-rívást, például, hogy Budapesten nincs parkolóhely, a köz­műhálózat elgyengült, hogy a Ferihegyi repülőtér a tize­dét sem képes ellátni azok­nak, akik ide kívánnak utazni. Hogy a Bécs-Buda­­pest autópálya nincs kész, hogy az utakhoz, ország­utakhoz, fenntartásukhoz, építésükhöz, karbantartá­sukhoz sincs elég pénz. Új hídra is szükség van. Mi­ből? A centralizált tőkéből kell mindezt megcsinálni, s nem az adózó állampolgár pénzéből.- Nem illúzió arra gondol­ni, hogy minden időben elké­szülhet, felépülhet?- Nem. Egy ilyen ország­ban, amely adósságokkal agyonterhelt, ahhoz, hogy át tudjunk állni egy másfaj­ta tőkemozgásra, piacgaz­dálkodásra, bizonyos felté­teleket biztosítanunk kell. Ezért csináljunk világkiállí-1 ö tást. Aki azt állítja, hogy en-A budapesti előzmények 19X6. április 25.- Helmut Zilk, Becs polgármeste­re budapesti látogatásán kezdemé­nyezi: a két főváros rendezzen kö­zös világkiállítást 1995-ben. 1987. szeptember 29-30.- Franz Vranitzky osztrák kancel­lár magyarországi tárgyalásain megerősíti a szándékot, hogy Bécs és Budapest együttesen pályázza meg az 1995. évi világkiállítás megrendezését. 1988. május 18.- Az osztrák és a magyar kormány benyújtja hivatalos expo-rendezési pályázatát a Párizsban székelő Kiállítások Nemzetközi Irodájá­hoz (BIE). 1989. március 23.- Az Országgyűlés tudomásul ve­szi a kormány tájékoztatóját az expo előkészületeiről. 1989. december 14,- Párizsban a BIE Bécsnek és Bu­dapestnek ítéli az 1995. évi világ­kiállítás rendezési jogát. 1990. január 13.-Grazban megtartja alakuló ülé­sét a világkiállítás osztrák-ma­gyar kormányközi vegyes bizottsá­gi). április 19.- A Németh-kormány utolsó ülé­sén határozatot hoz a világkiállí­tási pénzalap létesítéséről. 1990. május 23.- Antali József miniszterelnök be­jelenti, hogy kormánya a világki­állítással kapcsolatban minimum­­tervezetet alakít ki. 1990. november 19-20.- Demszky Gábor, Budapest új főpolgármestere Bécsben kijelen­ti: célszerűbb lenne, ha Bécs egye­dül rendezné meg a világkiállítást. 1990. december 6.- A Fővárosi Közgyűlés úgy hatá­roz, hogy nem támogatja a világ­­kiállítás megrendezését. 1990. december 12.- Párizsban Baráth Etele kor­mánybiztos és Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter be­nyújtja BIE-hez a világkiállítás feltételes bejegyzési kérelmét. 1991. április 18.- A kormány állást foglal a világ­kiállítás 1996. évi megrendezése mellett. 1991. május 9.- A Fővárosi Közgyűlés nem tá­mogatja a világkiállítást sem 1995- ben, sem egy évvel később. 1991. május 14-16.- Bécsben népszavazást rendeznek a világkiállításról, ennek eredmé­nyeként Ausztria 17-én visszalép. 1991. május 18.- Antall József miniszterelnök be­jelenti, hogy Budapest Bécs nélkül is megrendezi a világkiállítást, de csak 1996-ban. 1991. június 5.- Párizsban a BIE közgyűlése úgy dönt, hogy Budapest 1996-ban egyedül is megrendezheti a világ­­kiállítást. 1991. október 10.- A Fővárosi Közgyűlés az expo ellen foglal állást. A kormány úgy nyilatkozik, hogy a főváros részvé­tele nélkül nem lát esélyt a világ­­kiállítás megrendezésére. 1991. október 17.- A kormány várakozó álláspont­ra helyezkedik, mert a miniszterek véleménye szeriht a Fővárosi ön­­kormányzat expót elutasító dön­tésé nem tükrözi az ország vélemé­nyét. 1991. október 21.- Palotás János, a VOSZ elnöke a Parlamentben bejelenti: aláírá­sokat gyűjtenek azért, hogy nép­szavazás döntsön a világkiállítás megrendezéséről. 1991. december 3.- Az Országgyűlés elfogadja az 1996- ban Budapesten rendezendő világkiállítási törvényt. 1991. december 4.- Demszky Gábor főpolgármester bejelenti: a főváros tudomásul ve­szi a képviselők döntését. 1991. december 5.- A Kiállítások Nemzetközi Iro­dája Párizsban megtárgyalja a magyar expo-kérelmet. S egy utolsó kiegészítés, ami a Magyar Nemzet című napilap fen­ti összeállításából hiányzik; 1992. február 27. A BIF'-ben döntés szü­letett: Budapest egyedül rendezhe­ti meg a világkiállítást.

Next

/
Thumbnails
Contents