Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám
PÁLYÁZAT Küldjön egy képet és egy történetet! címmel hirdettük meg pályázatunkat. Célja az, hogy olvasóink segítségével bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat 1-2 gépelt oldal terjedelemben. A megjelent írásokért értékes könyvjutalmat küldünk. Szent Margit arcképe Milánóban Ha egy magyar turista ellátogat Milánóba, biztosan megnézi a város főterén látható óriási gótikus dómot - amely a római Szent Pétertemplom után a világ második legnagyobb bazilikája és Leonardo da Vinci freskóját, az Utolsó vacsorát (1. kép), mely a Santa Maria déllé Grazie templom melletti dominikánus kolostor refektóriumában (ebédlőterem) látható. Ezt a csodálatos freskót sokan talán a világ legnagyszerűbb festményének tarthatnák, ha nem lenne olyan rossz állapotban, hogy Í726 óta már hétszer átfestették-restaurálták, s most is restaurálás alatt van. 1943. augusztus 15-ről 16-ra virradó éjszaka egy bombatámadás ledöntötte a refektórium mindkét hosszanti falát és a tetőzetét is. Csodával határos módon csak a két rövid zárófal maradt állva. Az egyiken Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája 1497-ből, a másikon Donato di Montorfano Golgotája 1495-ből. És csodálatos módon még valami megmaradt. Szembenézve a ledőlt bal oldali fal töredékén a mellékelten látható díszítés (2. kép) egy darabja, melynek további részletei elpusztultak. A jól olvasható latin szöveg magyar fordítása: „Boldog Margit, magyar király leánya”. Az arcképet és a díszítéseket Bernardino de Rossi festette nem sokkal a Cenacolo (Utolsó vacsora) után. Nem sokat tudunk erről a festőről, aki inkább csak díszítésekkel foglalkozott s a Certosa di Pávián (Milánótól délre) és a S. Maria déllé Grazie főhajóján dolgozott. A fennmaradt adatok szerint 1515- ben halt meg. Számunkra az a kérdés, vajon hogyan került a ma már Szent Margit képe az Utolsó vacsora közvetlen közelébe? A magyarázat első része egyszerű. Szent Margit dominikánus apácaként halt meg 1271-ben, tehát érthető, hogy a domonkos rend szentjei sorában emlékezett meg róla. De miért került az Utolsó vacsora mellé, a legelső helyre? Erre az elfogadható magyarázat Szent Margit királyi származása. A domonkos rend büszke volt arra, hogy királyi családból származó szentje is van. Mi magyarok pedig büszkék lehetünk arra, hogy Árpád-házi Boldog (ma már Szent) Margit tisztelete Európában halála után 230 évvel is élt, s arcképe máig is fennmaradt. DR B. SZARVAS ZÜRICH, SVÁJC
