Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

mező utcában is. A legemlé­kezetesebb operettszínházi alakítása mégis a Cigány­szerelem Józsija! Vajk György ebben is bizonyítot­ta kivételes képességét, mint drámai tenor. Lehár operettje nehéz muzsika. Igényes. Jankovits József és Virágh József mellett „har­madikként” (nem sorrend­ben, hanem időrendben!) bemutatkozni ugyanabban a szerepben a „vidéki fiú­nak” nem kis kihívást jelen­tett! De ő valósággal berob­bant a pesti Broadway-re! Néztem az órámat: három és fél perces vastaps volt a jutalma, ötször hívták a füg­göny elé! (Fényes Szabolcs: Küldök néked egy nápolyi dalt című éneke után - egy másik estén - nem lehetett egy ideig folytatni az elő­adást, úgy tombolt a közön­ség. Az újévi Interoperett gálán, a Pesti Vigadóban - Kovács József nagyon igé­nyes rendezésében - Szilá­gyi Erzsébet szegedi szop­rán oldalán, öt ország tele­víziós közönsége ismerhette meg élő adásban. A civil életben antisztár. Békásmegyerről HÉV-vel jár be a színházba is (tizenhá­rom éves Skodája folyton le­robban). Példás családapa, két fia van: Ádám és Bence. Hobbijuk a kirándulás.- A kicsi még csak öt­éves, de már olaszul énekli „Az asszony ingatag”-ot. Ez az egyetlen „dicsek­vés”, ám ez is alig hallható. Amikor Németh Sándor igazgató - amolyan kis há­ziünnepség keretében „A Fővárosi Operettszínház Örökös Tagja ” kitüntetést nyújtotta át Petress Zsuzsá­nak, Németh Marikának, Zentay Annának, Rátonyi Róbertnek és Feleki Ka­­millnak, egy kis pezsgőzést rendeztek a színpadon. Vajk György csak állt hátul, félrehúzódva. Odaléptem.- Igyunk! jó ? Láttam, hogy valami nincs rendben. Zavartan emelte a poharat, amikor egyik kollégája megszólalt:- Mi történt veled, Gyu­ri? Te iszol? Ekkor derült ki: az alko­holt és a nikotint mellőzi az életéből. Hogy Sárdy János méltó örököse ő, arról a Mágnás Miska Baracs Istvánjaként nyújtott szerepében győ­ződhettem meg. Az nem le­pett meg - az előzmények után hogy hangja ezúttal is emlékezetes marad. (A felső C neki meg se koty­­tyan, D-t, sőt É-t is énekei!) Lcliar: Cigányszerelem. Operai igényességgel énekelte Vajk György és Szóka Júlia. (Végérvényesen a pesti közönség kedvencei lettek) De Baracs szerepet, a meg­alkuvást nem tűrő, tűrni nem is akaró, az egyenes, csak a saját akaratában bí­zó jellemet, lenyűgöző hite­lességgel alakítja! Alakítja? Önmagát adja benne, mint annak idején Sárdy János. Most Vajk György élete ad erre hitelt. Már csak a Já­nos vitéz hiányzik művészi sorsuk azonosságából. A világhír valahol már várja. Mikor találkoznak? SZŐKE SÁNDOR FOTÓ: GÁBOR VIKTOR, HERNÁDI OSZKÁR, IKLÁDY LÁSZLÓ ÉS MTI AJ

Next

/
Thumbnails
Contents