Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

Egyszer volt eledelek emlékei Nálunk mindenki jól fő­zött. Apai dédanyám, a vár­palotai Radios Mária, du­­nántúliasan, s férje kedvé­ért palócosan, a nyírségi Csákányi Juliska tisztántú­­liasan, a pesti nagymama csodálatos franciásan, édes­anyám körülményeinknek megfelelően, szerényen, de igen jóízűen. Ezek után nem csoda, hogy édesapám úgy értett a gasztronómiá­hoz. Büszkén emlegette egyik ősét, aki Beatricével együtt érkezett ide Itáliából és szakács lett az udvarnál. Szakértelmét, érdeklődé­sét bizonyítja számtalan evés-ivással foglalkozó írá­sa. Ezekből válogattuk a vendéglőskönyv, „Az emlé­kek szakácskönyve” és „A has ezeregyéjszakája” című köteteit. Krúdy egyébként cca. száz regényt és négy­ezer novellát, cikket írt. A reggeli: anyuval mi ha­gyományosan reggeliztünk. Apu, ha kedve támadt, lágy tojást vagy igen híg rántot­­tát evett. Néha szardíniát kevert össze vajjal, apróra vágott keménytojással, re­szelt hagymával és citrom­mal. Az ebéd: levesek, hús, tarhonya, krumpli, paradi­csom, köménymag, bab, lencse, káposzta és néha spárga. Apu imádta a ká­poszta minden formáját. Húsok közül pedig a mar­hahúst. Örült a sárgaborsó­­pürének, citromos kolbász­­szál. Szerettük a baromfit,

Next

/
Thumbnails
Contents