Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP Életmű három és fél szobában Vajda Lajos Múzeum Szentendre télennyáron, ősszel-tavasszal kellemes kirándulóhely. A patinás város sok látnivalót, megannyi kiállítást ígér. A Fő tértől mintegy száz lépésnyire található a Vajda Lajos Múzeum a Hunyadi utca 1-ben. A magányos zseni korabeli rajzain parasztházak oromzatai, barokk templomok, pravoszláv feszületek, cirill és héber feliratok láthatók. Későbbi művei bonyolultabbak lettek. Ezeken ötvözte, újrateremtette mindazokat a hatásokat, amelyek a szovjet konstruktivista művészet, a párizsi szürrealizmus, a világváros múzeumainak kincsei és az itthon, Korniss Dezsővel Szentendrén és Szigetmonostoron megismert vidék különböző formavilágából reá hatottak. Aztán ahogy az életben is, Vajda kompozícióin is egyre inkább érződik a fenyegetettség. Döbbenetes erejűek utolsó, a tragikus korszakban készült alkotásai. Az alagsorban új állandó kiállítást nyitottak, az Európai Iskola szentendrei mestereinek alkotásait mutatják be. Vajda Lajos és Korniss Dezső programját gon-Ezt láttuk a moziban dolta tovább Mezei Árpád, Pán Imre, Gegesi Kiss Pál, hogy a kortárs európai mozgalmakkal együtt haladhassanak. Festők, írók, költők, kritikusok csatlakoztak hozzájuk, s 1945-ben megalapították az Európai Iskolát. Ez a közösség nem kapcsolódott egyetlen stílusirányzathoz sem, fontosnak tartották az expresszionizmust, a szürrealizmust éppúgy, mint az absztrakciót. Miközben alkotói módszerük, stiláris megközelítésük különbözött ugyan egymástól, világképük, művészeti alapállásuk közel hozta őket egymáshoz. Ezen a tárlaton az Európai Iskola Szentendrén alkotó tagjainak láthatjuk néhány jelentős művét, Vajda Júlia, Bálint Endre, Szántó Piroska, Anna Margit, Barcsay Jenő, Korniss Dezső festményeit. Noha 1973-ban Székesfehérváron már láthattunk az Európai Iskola munkásságát megelevenítő kiállítást, mégis arra figyelmeztet bennünket a mostani, hogy a történelmi jelentőségű csoportosulás tevékenysége még mindig feldolgozásra vár. CSORBA MÁRIA A három nővér Nemrég mutatta be gon játszódik. Szina Játékszín Kapás tén Magyarország a Dezső rendezésében színhelye Lukáts Ana Magyar három nő- dór filmjének, A hávért, amely az eredeti rom nővérnek. Az Csehov-dráma idejé- időpont: 1987, 1988, 4U ben, de Magyarorszá- 1990 és 1991. Á film-Jelenet A három nővér című filmből változat napjainkban játszódik, egy szovjet katonai lakótelep hermetikusan elzárt világában. Itt él a három nővér, Olga, Mása, Irina. Apjukat a hetvenes évek vége felé helyezték Moszkvából Magyarországra, a lányok itt nőttek fel, a fiú, Andrej itt fejezte be egyetemi tanulmányait. A történet 1987-ben, az ezredes halálának egyéves évfordulóján, Irina nevenapján kezdődik. Ahogy telnek az évek, a nővérek fokozatosan elveszítik az állandó élettér kialakításának reményét, nem marad számukra más, mint a folytonos sóvárgás. Olga húga férje, Kubinyi iránt érez reménytelen szerelmet. Irina leszámolva ábrándjaival, igent mond kérőjének, Tuzenbachnak, ám az esküvő előtt a férfit párbajban megölik. Mása, aki egy középiskolai tanár felesége lett, pocsék házasságából a Versinyin ezredes iránt érzett szerelembe menekül... Aztán eljön 1991. A szovjet csapatokat hazavezénylik. Búcsúznak a nővérek is, Mása kivételével, akinek magyar férje van. A nővérek a Dunaparton állnak és egymásba kapaszkodva kérdik, mire való volt ez az egész eddigi életük... Lukáts Andor, a kaposvári színház színművésze részben „hazai pályáról” választotta szereplőit, így Csákányi Esztert és Börcsök Enikőt. A harmadik nővér szerepében Tóth Ildikót láthatjuk, Kardos Sándor kamerája előtt. T. V. Színházi körkép A mélyben, Ez az ország eladó 1902. december 18- án a moszkvai Művész Színház bemutatta Gorkij A mélyben cimű új drámáját, amelyet mi Éjjeli menedékhely címen ismerünk. A mélyben közös címmel tűzte műsorára a belvárosi Komédium - Verebes István nemrég megnyílt magánszínháza - azt a két magyar egyfelvonásost, amelyek többszörösen is a mélyben játszódnak. Először is: maga a Komédium a „mélyben”, azaz egy pincehelyiségben van. Másodszor: az első darab, Wehner Tibor És tsa című monológjának szereplője egy csatornatisztító munkás, Madaras József alakításában. „Csatomamonológja” szinte előkészíti a talajt a másik egyfelvonásoshoz, Odze György művéhez, a Lordok házához. A Verebes István rendezte, szellemes, feszültségtől vibráló dialógusokban megírt színmű egy lepusztult, sivár átmeneti szálláson játszódik. Olyan emberek élnek itt, akik óhatatlanul a lét peremére sodródtak, s most csak ábrándoznak a „rendes” életről. Arról, hogy egyszer elmennek innen. Éppúgy isszák a Lordok házába betoppant új vendég, az „értelmiségigyanús” fiatalember szavait, hazugságait, mint Gorkij menedékhelyének lakói Luka, az öreg csavargó meséit. A szociografikus látlelet pontosan tudósít a mélyben élők érzéseiről, gondolatairól, amiben nem kis része van a hiteles színészi alakításoknak, elsősorban Maros Gábor ordenáré utcaseprőjének. Farády István, Madaras József és Maros Gábor a Lordok házában FOTÓ: KACZLR GYÖRGY
