Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
SAJTÓTÜKÖR Szőcs Géza az erdélyi magyarságról EURÓPAI 36 A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő című, független, emberjogi, kisebbségvédelmi és kritikai hetilapban Szőcs Géza fejtegetéseit olvashatjuk az időszerű politikai kérdésekről. Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke a romániai sajtó hazug, uszító, manipuláló tevékenységére többek között példaként említi a Mitterand-látogatást, amikor egyszerűen letagadták, hogy az RMDSZ képviselői is ott voltak azon a találkozón, amelyen a parlamentben képviselt összes ellenzéki pártok elnökei. Mitterrand elnök romániai látogatása első látásra hatalmas pofont jelentett a romániai ellenzéknek, amely a maga erkölcsi és politikai legitimitását Párizstól nyeri. A látogatást azonban sokkal magasabb politikai szempontok indokolták. Szőcs Géza véleménye szerint bizonyos okoknál és számításoknál fogva a nyugati demokráciák - az USA és a Szovjetunió beleegyezésével - úgy döntöttek, hogy a kelet-európai térséget - úgymond - bekapcsolják a kontinentális vérkeringésbe. Ez azt jelenti, hogy egyes kelet-európai országok megkapják azokat a gazdasági hiteleket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy működő gazdaság és piac jöjjön létre. Romániát demokratizálni fogják, gazdaságilag fellendítik, ami az egyetlen túlélési esélyt jelenti a romániai magyarság számára. Mert egy működő piacgazdaság nem épülhet diszkriminációra, olyan nincs, hogy egy induló szabadversenyben ne indulhassanak magyarok - vallja Szőcs Géza. Ilyen szemszögből kell tehát a Mitterand-látogatást értékelni.- Az elmúlt hetven év folyamán nagyon jól vizsgázott ellenálló-képességből a magyarság - olvassuk Szőcs Géza véleményét a cikkben. - Számarányukat mindössze egy százalékkal sikerült csökkenteni annak ellenére, hogy a román belpolitika legfőbb törekvése teljes eltüntetésük volt. A magyarság az egymást követő vesztes háborúk és forradalmak után is képes talpra állni. És ehhez a nemzethez tartoznak a romániai magyarok is, akik ezt a hetven évet úgy bírták ki, hogy ma felkészülten néznek elébe a történelem kínálta esélyeknek.-Az RMDSZ-t két, egymásnak gyökeresen ellentmondó vád éri - állítja Szőcs Géza. - Az egyik szerint a szervezet kétfejű, ami megosztja a szövetséget, a másik szerint túl szigorú a pártfegyelem. Látni kell, hogy az RMDSZ olyan koalíció, amelyen belül eltérő érdekcsoportok vannak, hiszen olyan szervezetként alakult meg, amely vállalta, hogy egyidejűleg védi a diákok és nyugdíjasok, a dolgozók és vállalkozók, a katolikusok és a protestánsok, a szórvány magyarok és a székelyek érdekeit. Vannak ellentéteim a szervezet egyes vezetőivel - fogalmaz végül Szőcs Géza de tudom, hogy többet tudunk elérni együtt. A Felvidéken, ahol még feleannyi magyar sincs, három pártba tömörülnek és sokkal gyengébbek, mint a romániai magyarok. A külön pártalakítást nagyon könnyű lenne végbevinni Romániában is : - vallja Szőcs Géza ' de ez azzal a felelősséggel is járna, hogy kivennék az egyik tartópillérét annak a hatalmas, politikai életműnek, amit az erdélyi magyarság létrehozott. Mindennapi gondjaink hím A pozsonyi //őrben Gál Sándor csehszlovákiai magyar író megrázó helyzetelemzését olvashatjuk. A fő vezető pártok arra megtalálták a konszenzust, miként rekesszék ki a szlovákiai magyarságot a javak újraelosztásából. És tökéletes az egység abban is, hogy az alkotmánytervezetekből hiányzik a nemzeti kisebbségek jogainak európai színvonalú megfogalmazása. Ismerve a szlovákiai magyar pedagógushiányt, tragikus a tény, hogy a Nyitrai Pedagógiai Főiskolára kétharmaddal kevesebb magyar hallgatót vettek fel az idén. Ez oda vezethet, hogy néhány éven belül nem lesz, aki tanítsa a magyar gyermekeket. Gál Sándor kertje madarait, virágait, fáit szemlélve meditál:- A fecskék, a feketerigók, a verebek, a rozsdafarkúak együtt és külön-külön is „fütyülnek” minden nyelvtörvényre. Hasonlóképpen a fák is a természet „alkotmánya” szerint élnek egymás mellett és nem egymás ellenére birtokolván törvények nélkül a földet. Megtanulhatnánk tőlük (sok ezer éves a gyakorlatuk) mondjuk az egymás mellett élést, a jogegyenlőséget, esetleg az igazi demokráciát. Mindazt, ami ebben a „társadalomban” csodálatos biztonsággal működik, s ami a mienkben sehogy sem bír otthonra találni... Elfüstölt bevételek Magyar Nemzet A cigarettaüzleten évente kétmilliárdot veszít az állam - tudjuk meg a Magyar Nemzet „Elfüstölt bevételek ból. című írasa-A cigaretta a világon mindenütt nagy üzlet, nálunk is. Magyarországon hozzávetőleg 26 milliárd szál cigarettát füstölnek el a dohányosok. Ebből körülbelül 20 milliárd forint az az összeg, amihez az államháztartás adó formájában hozzájut. S ennyi pénz már túl nagy kísértést jelent az amúgy sem a példás adómoráljukról ismert ügyeskedőknek. Agyafúrt ötletekkel megpróbálják elérni, hogy a hatalmas adónak legalább egy része ne az állam költségvetését, hanem inkább a sajátjukat gyarapítsa. Egyesek szerint valóságos maffia szerveződött a cigaretta illegális forgalmazása köré, de mindenesetre az tény, hogy sokan, sokféleképpen próbálkoznak. A gyors, kapkodó liberalizációt követően - mutat rá a szerző, Mink Mária - 1989 őszétől kezdve bárki megszerezheti a nagykereskedelmi engedélyt. Újabb könnyítésként egy idő után szabadáras termékké vált a dohány is. Ehhez járult még a szabályozás számos egyéb fonáksága - s mindez együttesen már tálcán kínálta az adócsalás lehetőségét. Egyik módja ennek a gyorsan virágzó üzletággá fejlődő csempészkereskedelem, amely jókora összegtől „szabadította” meg a költségvetést. Mivel a határon a csempészek megtakarították a 90 százalékos vámot, így a küL földi cigarettákat jóval olcsóbban árusíthatták az aluljárókban, mint a boltokban. S ha a zugárus éppen akarta, könnyűszerrel még legálissá is tehette az üzletet. Bőven elegendő volt, ha az illető öt karton Marlborót vásárolt számlára, amivel azután akár öt évig is kereskedhe-