Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
HAZAI KÖRKÉP 27 Bánkuty Géza feleségevei ba, Angliába szállítottak Szegeden készült palackrendező és -töltő gépsorokat, de kaptak már megrendelést Japánból is. A. László gyáros, 62 esztendős és magyar származású ausztrál állampolgár nem járult hozzá teljes nevének közléséhez. Bizonyítani itthon is- Fiatal házasok voltunk feleségemmel, amikor 1956 telén elhagytuk Magyarországot - emlékezik az ausztrál gyáros. - Egy kis szatyorban elfért a teljes vagyonunk: egy váltás fehérnemű és az én szakmunkás-bizonyitványom. Tíz éve éltünk Ausztráliában, amikor egy kis üzemet - vagy inkább úgy mondhatnám: egy kis műhelyt - nyitottam. Ebből aztán, ahogy mondani szokták, szép lassan egy elég nagy gyár lett, s most már hetvenkét alkalmazottal dolgozom. Közben felnőttek a gyerekek is és az egyik fiam meg a lányom is a gyárban dolgozik. Amikor véget ért a kommunista rezsim, akkor úgy gondoltam, ha majd átadom a gyárat a gyerekeknek, feleségemmel együtt hazatelepülünk. Aztán úgy határoztam, hogy nem nyugdíjasként, nem semmittevőként jövök én haza, hanem itt is felépítek egy ugyanolyan gyárat, mint amilyet annak idején idegen környezetben sikerült megvalósítanom. A. úrtól még azt is megtudtuk, hogy azért nem mennek olyan simán a dolgok, ahogy azt ő elképzelte. Pedig nem üres kézzel jött: pénze is van, tapasztalata is. Egyelőre még azt a helyet sem sikerült kiválasztania, ahol felépülhetne a gyár.- A legnagyobb baj az - mondja végezetül A. úr -, hogy itt az emberek még azt sem tudják, mi az övék, mit adhatnak el, mire építkezhetnek, mert nem tisztázottak a tulajdonviszonyok. De ez nem riaszt el bennünket, legfeljebb kivárjuk, amíg kialakulnak a dolgok, de akkor is bebizonyítom, hogy itt is viheti az ember valamire. Nagy itt a zűrzavar Klapka György neve üstökösként tűnt fel a magyar gazdasági életben úgy másfél-két évvel ezelőtt, amikor huszonöt évi távoliét után hazatért az NSZK-ból, ahová 1963-ban táncosként szerződött. Először a Klapka-féle au-Külföldi befektetések a számok tükrében Túlzás lenne u/t állítani, hogy Magyarországon csak a rendszerváltással nyíltak meg a kapuk a külföldi befektetők előtt, hiszen vegyes vállalatok létrehozására már 1972 óta van lehetőség. Csordogált is a pénz ezen a csatornán hazánkba: 1972 és 197.3 között kétszázhúsz vegyes vállalat alakult Magyarországon. A külföldi befektetők azonban csak az elmúlt esztendőben látnak igazán fantáziát a magyarországi befektetésekben. Bizonyítja ezt az. is, hogy tavaly, egyetlen é\ alatt, közel négyezer vegyes vállalat alakult hazánkban, idén az első negyedévben pedig újabb kétezer. Ezeknek a vegyes vállalatoknak a túlnyomó többsége szerény körülmények között indult, és általában korlátolt felelősségű társaságok formájában működik. Ugyanakkor megjelentek Magyarországon a nagy világcégek is, mint a General Motors, a General Electric, a Ford, az Adidas, a Siemens, a DuPont, a Szuzuki, az Alfa Laval, a McDonald's, az Ikea stb. A befektetések tőkenagysága szerint az USA, Németország és Ausztria vezeti a mezőnyt, de ami a vegyes vállalatok számát illeti, a rangsor a következőképpen alakult: Németország, Ausztria, USA, Svájc. Újabban ugrásszerűen megnőtt az olaszok, a franciák, az angolok és a japánok érdeklődése a magyarországi befektetési lehetőségek iránt. A magyar kormány a következő esztendőben további jelentős külföldi tőkebeáramlásra számít a gazdaság fellendítéséhez, ezen belül is elsősorban a termelési szektorba, például az élelmiszeriparba, a gépiparba, az elektronikába, a vegyiparba és a gyógyszeriparba. A külföldi befektetéseket számos új jogszabály szabályozza, mondhatnánk úgy is, hogy számos törvény ösztönzi. A befektetési törvény például öt évig százszázalékos adókedvezményt biztosit a külföldieknek. A közelmúltban hatályba lépett Befektetésösztönzési Alapról szóló kormányrendelet pedig lehetőséget ad arra, hogy a vegyes vállalatok infrastrukturális fejlesztéseit maximum százmillió forintig térítésmentesen támogassák. Ez minden bizonnyal újabb lendületet ad majd külföldi érdekeltségű gazdasági társulások létrehozásának, úgyhogy egyes becslések szerint az é\ végéig tízezerre emelkedik majd a vegyes vállalatok, illetve a teljesen külföldi tulajdonú cégek száma.
