Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
28 HAZAI KÖRKÉP Klapka György, ingyenkonyhaja előtt tókereskedés vált ismertté, majd megjelent az élelmiszer-gazdaságban, a gyógyszeriparban, a számítógépüzletben és még ki tudja, hány helyen, hiszen úgy tizenöt-húsz különböző profilú kft-ben, illetve vegyes vállalatban érdekelt. Nevét nemcsak sikeres üzleteiről ismerik, hanem jótékony célú kezdeményezéseiről is. A fővárosban például négy ingyenkonyhát tartott fenn sokáig, ahol több száz rászoruló kapott naponta meleg ételt. Az újságok nemrég arról tájékoztattak, hogy a sikeres üzletember ellen - úgymond - nagy értékű devizagazdálkodásban elkövetett bűntett gyanúja miatt vizsgálat indult. Erről Klapka György lapunknak igy nyilatkozott:- Úgy látszik, Magyarországon ez is hozzátartozik a konkurenciaharchoz. Ha valakinek sikerei vannak, sok az irigye, előbbutóbb valamivel megvádolják. Szomorú az is, hogy a gazdasági életben a politikai csatározások még mindig éreztetik hatásukat. De talán még ennél is zavaróbb, hogy a magyar üzleti életben a partnerek nemcsak a szavukat szegik meg, hanem sokszor az aláírt szerződéseket sem tartják be. Nagy itt még a zűrzavar, az összevisszaság, nem stabilak a törvények és nem azok az üzletemberek sem. De majd csak túléljük ezt is. Volt itt már tatárjárás, törökuralom, dúltak itt háborúk is, mégis talpra állt az ország. Most is úgy lesz, csak az a kérdés, hogy mikor? Ami taszító és ami vonzó Ha csak Klapka György nehezményezte volna a magyar gazdaságban tapasztalható fejetlenséget, zűrzavart, azt hihetnék, hogy a sértett önérzet beszélt belőle. Sajnos azonban több, külföldről jött befektető - köztük hazánkfia is - szerzett hasonló tapasztalatokat. Többen panaszolták például, hogy a jól végzett munka tudatában, egy jelentősebb üzletről szóló szerződés birtokában tértek vissza új hazájukba, s ugyancsak meglepődtek, amikor ismét Magyarországon járva kiderült, hogy szerződésük érvénytelen. Időközben ugyanis igazgatót cserélt az a szerződő vállalat, és az új igazgató pedig minden üzletet gyanúsnak tartott, amit az elődje kötött, ezért aztán a szerződést felmondta. Bánki Frigyes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője így foglalta öszsze, mi az, ami vonzza és mi az, ami egyelőre még habozásra készteti a külföldi befektetőket.- A régió többi országaihoz viszonyítva kétségtelenül előnyös helyzetben vagyunk - mondta Bánki Frigyes. - Nálunk ugyanis már van törvény a piacgazdaság kialakításáról, működik a kereskedelmi bankrendszer, áttekinthető az adórendszerünk, és versenyképes vállalati és külföldi befektetési, valamint értékpapírtörvényünk van, arról nem is beszélve, hogy egy esztendeje működik az értéktőzsde is. A privatizáció, amely már megkezdődött és a közeljövőben kiszélesedik, minden bizonnyal újabb lendületet ad a direkt vagy indirekt külföldi befektetéseknek. Sajnos akad még visszafogó erő is. Ezek közül csak a legfontosabbakat emelném ki - teszi hozzá a főosztályvezető. - Azt például, hogy rendezetlenek a tulajdonviszonyok, nem tisztázottak az önkormányzatok lehetőségei, és nincs koncessziós törvény. Mindezek ellenére panaszra nincs okunk, mert egyre többen érdeklődnek a magyarországi befektetési lehetőségek iránt. Köztük nagyon sokan vannak, akik ide hazajönnek, itt születtek, itt nevelkedtek, itt váltak felnőtté, csak a történelem vihara miatt kényszerültek távozásra. A hazatérőket a magyar kormány különösen nagyra becsüli. Talán bizonyítja ezt az is, hogy Antall József miniszterelnök szűkebb tanácsadói testületében is szép számmal vannak külföldön élő magyarok. Valamivel ki kell egészíteni Bánki Frigyes szavait. Nevezetesen azzal, hogy a jelentősebb külföldi befektetések, a nagy világcégek magyarországi megjelenésének hátterében szinte mindig van egy honfitársunk, aki a kulisszák mögött meghúzódik, és „csak” tanácsadóként, „csak” ötletadóként vesz részt a pénzügyi tranzakciókban. Az ő érdemük is felbecsülhetetlen. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA
