Magyar Hírek - Új Magyar Hírek, 1991 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
JÓ TUDNI!... 23 k 5 JvJvfiAMsp <*. /**'*'*'*/ ~ - % -U [MOuj 6 VjJoowbdL ti X n Q LioLtn^, 1/a líowveX, C 7 J^Ádyyyi^ wüUo L -y Q -ÍÁ-d. ,/f $~a «io /f y /j ^ / / / • ^ %, -J j’z 9 /sf >■_ __•„ _ \______________ lásra. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.- És mi van akkor, ha valaki addig nem tudja beszerezni a szükséges dokumentumokat?- Ez sem probléma. A lényeg, hogy időben adja be kérelmét. A hivatal legfeljebb utólagos hiánypótlást rendel el póthatáridő kitűzésével. De hadd beszéljek haza egy kicsit. A Sigma Rt. készséggel fel- Mit tanácsol azoknak, akik olyan országban élnek, ahol nem működik konzulátus?- A legjobb az, ha lakhelyükhöz legközelebb eső konzulátushoz fordulnak segítségért, illetve, tanácsért, még akkor is, ha az egy másik országban található. Igény esetén a konzul hitelesíti is az aláírásokat. A dokumentum átvétele azonban már nem az ő feladata.- Vajon J'elkészültck-e a konzulátusok az esetleges rohamra?-Tudomásom szerint igen. De ha valahol fennakadás lesz, akkor a Kárpótlási Hivatal is szívesen a helyszínre megy és segít. Készségesen felkeressük azokat a magyar kolóniákat is, ahol nagyon sok kárpótlási igény merül fel és a helyszínen adunk felvilágosítást, tanácsot az adatlap kitöltéséhez. vállalja az összes dokumentum beszerzését, az ügyintézést. Keressenek meg bennünket, s elküldjük az ismertetőt és a szükséges űrlapokat. Postacímünk: 1387 Budapest, Pf. 43., telefonszámunk: 117-1255, faxszámunk: 118-8153.-A kárpótlási törvény szerint a volt tulajdonos nem készpénzt, hanem kárpótlási jegyet kap. Mire használhatja ezt a jegyet a külföldön élő tulajdonos?- A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, az állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapír. A jegy háromévig kamatozik, és a kamat a jegybanki kamat 75%-a. Ami a felhasználást illeti, a belföldiek tekintetében a törvény megfogalmazása egyértelmű. Lehetséges például az állam által privatizálandó tulajdon megvásárlása, a föld vagy állami bérlakás megvétele. Ám például a föld megvásárlása jelenleg magyarországi lakóhelyhez kötött. Véleményem, szerint ezen a területen még joghézag van, és csak remélni lehet, hogy mire a kárpótlási jegy megjelenik, addigra ezt a kérdést tisztázzák. Itt lenne végre az ideje annak, hogy a külföldön élő magyarokat sújtó hátrányos megkülönböztetések megszűnjenek és egyenlő bánásmódban részesüljenek.- A magyarországi sajtóban meglehetős értetlenséget keltettek azok a titkos megállapodások, amelyeket Magyarország korábban tizenhat országgal kötött, s amelyek keretében a partnerek állítólag lemondtak állampolgáraik kárpótlásáról. Mely országokról van szó?- A tizenhat ország a következő: Törökország, Svájc, Belgium, Jugoszlávia, Anglia, Norvégia, Görögország, Csehszlovákia, Hollandia, Ausztria, Franciaország, Svédország, Dánia, Kanada, az USA és Olaszország. A szerződéseket mind a mai napig nem hozták nyilvánosságra Magyarországon. Én úgy tudom, hogy a szerződésekben a partner országok elsősorban a saját országbeli cégek Magyarországon elszenvedett kárainak rendezésére tértek ki. Szeretnék azonban elmondani valamit, ami fontos lehet: a megállapodások a megkötésük napjáig elkövetett károkra vonatkoztak. Angliával például 1956 nyarán kötött kárrendezési szerződést Magyarország, tehát már az ’56-os magyarok automatikusan mentesülnek a törvény hatálya alól. Semmiképp sem lehet kétely azok esetében, akiknek vagyonát a kétoldalú szerződés megkötése után vették el, például „jogellenesen külföldre távozás” címén. Azt tudom tehát tanácsolni az érintett tizenhat országban élő honfitársaknak: akik nem kaptak eddig valamilyen kárpótlást új hazájuktól, nyújtsák be most kárpótlási igényüket Magyarországon.
